„Cserépvár Borsod vármegye egyetlen török vára volt, hiszen az oszmán birodalom északkeleti határán állt. Eger előváraként szolgált egyébként Sirokkal és Szarvaskővel együtt, azonban volt egy speciális funkciója is, hiszen éléskamraként használták feltehetően már a török kor előtt is” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Szörényi Gábor, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgató-helyettese, a kutatás és helyreállítás vezetője. Hozzátette: a hegy anyaga riolittufa, egy roppant könnyen faragható, vájható kőzet, amelybe nagyméretű gabonatároló kamrákat mélyítettek, s itt tárolták a betakarított termést, valamint innen látták el Egert is. Annak a 17. század végi visszafoglalása során egyszerűen kiéheztették a védőket, nem hagyták, hogy az időközben feladott cserépvári gabona eljusson hozzájuk. Ezek a gabonatároló vermek ma is megvannak, azonban a feltárásukra csak a jövőben kerülhet sor.
A régészek már évek óta dolgoznak Cserépváron, idén a dombtetőt körülölelő egykori palánk egy szakaszát kutatták. A leglátványosabb munkafolyamat azonban a várfalak egy részének az omladékuktól való megtisztítása volt, amelyet az állagmegóvásuk követ majd.
„A feltáró munkára önkéntes alapon került sor, a nagy mennyiségű műemléki habarcsot is egy cég ajánlotta fel. Társadalmi munkában dolgoznak a tervezők és majd a kőműveseket is” – tette hozzá Szörényi Gábor.
Cserépvárban még nagyon sok kutatni való van, ahogyan az állagmegóvás is csupán kis részeire terjed ki. A társadalmi munka tempója nyilván szerényebb egy egyszeri nagy beruházásnál, azonban így az önkéntesek magukénak érzik az eredményeket, hiszen szó szerint az erőfeszítéseiknek hála születik újjá, azaz régivé a vár.https://muemlekem.hu/magazin/cserepvar_feltaras_falkonzervalas_kozosseg
Ez azért is jó, mert Rosti tuti nem fogja társadalmi munkában rájaborítani a zelképzeléseit. 🙂