Egykoron a magyar Párizsba ment tanulni. Bizony. Nem volt igazán művelt ember az, aki nem beszélt franciául, legalább picit, s nem ismerte nem csak a magyar, a francia, de a világ történelmét is, na meg a művészeteket. Pest és Buda volt a kis Párizs, s a magyar költők, írók, értelmiségiek nagy része büszke francia ismerő volt. Amúgy ez ma is így van. Legnagyobb íróink bizony beszélnek franciául, valamennyit mindenképp, s ismerik a francia irodalmat, kultúrát.
A francia művészet, kultúra, gasztronómia, nyelv benne van a legtöbb európai országéban. Magyarországéban is. Franciák nélkül nem lenne címerünk képzeljétek, merthogy ezt a gyönyörű szót az ófrancia nyelvből kaptuk: ‘ le cimier’. Kilincsünk – az egyik szeretett magyar szavam sem lenne; mert a ‘la clinche’ szülte. De blúz, bizsu, brutális, desszert, dekoltázs, gavallér, embléma, káosz, lavór és lámpa sem lenne (némi fény), múzsa sem nagyon és lazsálás sem igen. Na meg papír, poén, poéta sem létezne ilyen szavakkal ( Karinthy belehalt volna) a plafon meg csak mennyezetként szakadhatna az álszentekre, de a menny túl nehéz, ott mindent a szeretet ural, nem bírnák el. Lakat sem lenne, reváns, majonéz, garzon, sansz, randevú, rúzs, szekrény, toalett, trükk, és franciák nélkül nem jelentenénk ki, hogy ‘a stílus maga az ember’. Csak néhány jövevényszót említettem, ami eszembe jutott, meg egy kifejezést, hogy vázoljam mennyire ostoba kijelentés az, amint az imént olvastam egy, az Olimpiát megnyitó Ceremóniával foglalkozó poszt alatt, miszerint a franciák nem adtak semmit a világnak, a magyaroknak pláne nem. Jaj.
Azt gondolom, hogy akik hőbörögnek a megnyitó kapcsán, azok nem tudnak sokat Franciaországról, sőt valószínű, hogy nem különösebben olvasott, kulturált emberek, s nem hiszem, hogy a szimbólumok értelmezésében otthon vannak. Ez nem feltétlen csak az ő hibájuk, nem bántom őket, jelzőzni a legtöbb esetben fölösleges. De azért megvan a maga bája a magabiztosságnak, ami jellemzi a föltételezéseket, hogy Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráján keresztül is a kereszténység gyalázása volt az egész ceremónia, és “a szexuális játékban használt maszkban rohangáló fáklyás is nevetséges volt”.
Szeretnék némi fölvilágosítást adni arról, hogy az a maszkos és csuklyás alak, aki fáklyával a kezében átszelte Párizst legfontosabb pontjait, nem perverz játékokra utalásként viselte öltözetét. A francia történelem és kultúra különböző maszkos alakjai előtt volt tisztelgés viselete, a Bastille 17. század végi titokzatos foglya, a Vasálarcos előtt, akinek kilétét soha nem sikerült megerősíteni, az Operaház fantomja előtt, Gaston Leroux azonos című regényének kitalált szereplője előtt, akik a két legismertebb álarcosok a francia kultúrában, és nem csak. Bizony egy bólintás volt az Assassin’s Creedre is, a francia Ubisoft által fejlesztett híres videojáték-sorozatra, amelynek egyik része ugye pont Párizsban játszódik. (A vállalat 500 000 dollárt adományozott a Notre-Dame székesegyház újjáépítésére.)
Amit sokan az Utolsó vacsora rekonstrukciójának hisznek, az a görög mitológiában jártasabbak, s a készítők szerint nem Leonardo művének ábrázolása volt, hanem az olimpia eredetéhez tért vissza, a görögökhöz, az ókori görög történelem gyökereihez, Dionüszosz és az istenek ábrázolásával. Dionüszosz volt a bor és mámor (a franciáknak mindkettő fontos) istene, az ünneplés megtestesítője, és a görög színjátszás patrónusa is. Dionüszosz kísérete (akikkel bulizott, ha úgy tetszik) egyébként kecskefarkú, disznófülű, buja, nimfákat zaklató, emberarcú, szőrős szatírok voltak. Ők állandóan szatírjátékokat játszottak, gúnyos humorral (innen ered a szatíra kifejezés amúgy). Én nem tudom a tutit, de azért volt szerencsém megnézni az Utolsó vacsorát Milánóban, többször is, és ott nem volt semmilyen koszorús kék ember, meg különböző istenek, vagy torzan buja szatírok a falon, illetve tizenketten voltak, nem tizennyolcan, szóval azért átgondolnám a dolgot. Adnék egy sanszot (olálá ez nem francia szó, oui) a jóindulatnak, lazaságnak és pikírt humornak, ami nem csak Dionüszosz, de a franciák sajátja is.
A katakombákat és Párizs híres csatornáit bemutató földalatti részen (amely egyébként látogatható) egy krokodilt volt, ami több magyar kommentelő (es újságíró, ami gáz) szerint túlzó butaságként volt jelen, csak látványnak, pedig egy nagyon is valós történetre utalt: Eleonórára, a nílusi krokodilra, aki Párizs csatornáiban élt. A föld alatti folyóban lévő csónak képe sem koreográfia, inkább a La Grande Vadrouille című film mitikus jelenetének visszhangja, mert igen, Párizs alatt a Bièvre is folyik.
Lady Gaga a párizsi kabaré világa előtt hajolt meg, nevezetesen a francia Cancan révén. (A kánkán amúgy algér eredetű.) Edith Piaf világhírű La Vie en Rose című művét idézte, s nem “ízléstelenkedett”.
A Richelieu könyvtár szívében a francia irodalom előtt tisztelgett a ceremónia rendezője, a szimbolizmus nagy költőjének Paul Verlaine Romances Sans paroles (Őt Tóth Árpád fordította és hatással volt Kosztolányi és Ady irodalmára), Pierre Choderlos De Laclos Veszedelmes viszonyok, Liaisons Dangereuses (amit Örkény juttatott el a magyar szívekbe) és Marivaux Triomphe De l’Amour azaz A szerelem diadala című műveivel.
A Szajna mentén a vízsugarak, a szökőkutak és a Jardins à la Française közvetlen visszhangja Versailles-nak, annak nagyszerű vizeinek és André LeNotre által tervezett parkjának, valamint általában a kastélykultúrának adta tiszteletét. Egyébként két történelmi személyiséget is bemutattak itt BMX-en, Napóleont és XIV. Lajost.
Eugène Delacroix Szabadság című festményének rekonstrukciójával a francia forradalom volt a középpontban. A Conciergerie az a hely, ahol a királynőt kivégzése előtt bebörtönözték. Ezután a Marina Viotti által megtestesített forradalmi alakot látjuk egy Párizs címerét jelképező csónakon, amely a „L’Amour est un oiseau rebelle” („A szerelem egy lázadó madár”) című filmet adja elő. Ez a szimbolikus kép Párizs mottóját is visszhangozza: ‘Fluctuat nec Mergitur’ azaz ‘lebeg, de nem süllyed.’
A levegőbe emelkedő, látványos vasque-montgolfière (hőlégballon) a Montgolfier testvérek, a léghajó feltalálói előtti tisztelgés volt. Az első hőlégballon-út a Tuileriák kertje felett repülve érte el a legmagasabb pontját, az 1000 métert.
Kihagytam több dolgot a négy órás műsorból, tudom, nézzétek el nekem, azért Celine-t muszáj még említenem, hogy a küzdelem, erő és tehetség megtestesítője, s bár nem francia – ahogy a fellépők sokasága sem, valami miatt mégis együtt láthattuk őket. Talán ezen a valamin is lehetne elmélkedni.
Úgy érzem, hogy akik fanyalognak abszolút nem vették figyelembe a francia történelmet, a kultúrát. Elfeledkeztek róla vagy nem ismerik. Franciaország, a franciaság úgymond mindig rendíthetetlenül meglepő volt, provokatív, lázadó, szélsőséges, olykor egoista, máskor magamutogató, az elegancia és giccs egyvelege, a túlzások és nagy igazságok hazája, az örök szerelem vadul romantikus lelke, a művészet és a divat fellegvára. A franciák a mélységes érzékenység, a halálos büszkeség és egy adag kapjabeavilág, a mi franciák vagyunk attitűd viselői. Ezért szeretjük és olykor utáljuk őket. Ez van.
S persze igaz lehet az is, hogy amikor a világ olyan érzékeny, sebzett időket él meg, mint a mostani, lehetne finomabban is a világ elé tárni vízióinkat, művészi önkifejezésünket az olimpia megnyító ünnepségen (sőt Franciaország franciaságát), a bőrünk alatt megbúvó provokálni akarásunkat, és illene figyelembe venni a világot körülöttünk, azokat akik nem látják úgy vagy nem azt amit mi, s nem tudják vagy ismerik úgy a világot, ahogy mi, de az – s ezt hangsúlyoznom kell – az nem lenne igazán francia. A franciák pedig, ha csak a történelmet nézzük, mindig is imádták és elérték, hogy a világ róluk beszéljen. Chapeau. ~ KIJ
akinek meg ez tetszik es nem hoborog az egy liberralkommunista szardarab ratyi.
mondd ki nyugodtan, az egy SZÁJER!
Pedophile Alert!
Ajánlom figyelmébe minden kereszténynek akik valami rejtélyes módon összemossák Leonardo Utolsó vacsorájával a képet. Az elvakultság nem erény,mint hogyan a tájékozatlanság sem. Mondom ezt úgy,h jómagam is keresztény vagyok,katolikus és nem éreztem egyetlen percig sem sértve magam a kép láttán. Ugyanis :
„Mindazoknak, akik a „keresztények megsértésével” vádolják a franciákat:
Az az Istenek ünnepe Jan Harmensz van Biljert által, 1635 körül festett és a dijoni Magnin Múzeumban őrzött.
Thetisz és Péleusz házasságát ünneplik az Olümposz istenei; az asztal közepén nem Krisztus áll, hanem Apolló koronázása. Bacchus-Dionüszosz fekszik az előtérben.
Bigottoknak és más kritizáló hamis imádóknak nincs klasszikus kultúrájuk…”
Kedves „keresztények”!
Hiszti helyett talán jobban kellene ismerni a képzőművészetet!
Vagy, ha nem ismerjük, ne állítsatok csacsiságokat.
Talán csöndben maradni olykor célravezetőbb…
Bár mit várhat az ember akkor amikor a miniszterelnök sincs képben…mármint képzőművészet terén. De oké, ez még bocsánatos bűn hiszen mindenhez nem érthet. De azért az elgondolkodtató, h a környezetében sincs senki aki szólt volna neki, h :”Viktor mielőtt hülyeséget mondanál, hallgass végig?” Nincs olyan a slepp között aki értene a képzőművészethez? Na ez a tragédia. Bár ha úgyvesszük, 14 év alatt annyi hülyeséget hordott össze majd annak az ellenkezőjét is, hogy már meg sem lepődöm. Egyébként ha logikusan nézzük, az Utolsó vacsorának nincs sok köze az olimpiához, míg a görög isteneknek igen. Az egy más kérdés persze, h a bigottok miért mossák össze Apollót Krisztussal?
Ezért is kellett kivenni a művészettörténetet a tantervből…..hogy írmagja se legyen az olyan embernek akik a valóságot látják , és nem azt akarják belelátni amit mondanak nekik……
Sok firkálásnak sok a sara. Mint a Szajnában úszkáló szarnak. Mint amilyen primitív lmbtqwert propaganda volt az egész. Az is a szajhában úszott.
Láttuk a valódi Franciaországot, azt amivé tették pár évtized alatt. Már ők is a Szajnában úsznak…
Az isteneknek sem tetszett, hiszen demokratikusan megszavazták a zuhogó esőt. Az olimpia
eszméje pedig egyre bővül, most például a falramászással és a nigger földönfetrengés „versennyel”. A francék nem okoztak csalódást, ennyire képesek, hát nézze aki akarja. 😛
Csak süketelésedet a pogány ünnepségről nehogy úgy tegyék helyre , mint a Charlie Hebdo szerkesztőségét.
Aztán mennek az EU politikusai… kétarcúan. Láttuk.
Az fogják mondani, hogy Leonardo…. de mi elő jövünk Biljert -tel..mit tudnak tenni. Áthallás B-terv
Tud a keresztény világ a sorok között olvasni. A fasizmus és kommunizmus bölcsője: Franciaország vallásellenessége. A francba!
Az én hozzászólásomat miért vették le az igazságról, mit jelent a Napoleon kártyás és újkori olimpiás Eifel tornyos fertője a világnak, ami demokratának mondja magát vonultatva a világot, mint állandó apokalipszis végrehajtói?
Elnézést kérek, időközben másutt megtaláltam a hozzászólást.
H csak a történelmet nézzük, csurig voltak kollaboránsokkal. Utána meg kimosdattak majdnem mindenkit. Később meg ősnek akarták beállítani magukat, ami jobbára sikerült is. Ha kedvezőbbek az adottságaink, és nálunk szállnak partra, akkor mi lennénk a hősök.
Ami meg az egész agymenést illeti, ha mindent tudok a franciákról, akkor kötelezően tetszeni kellett volna a megnyitónak? Mint tudjuk, ízlések és pofonok különbözőek, ha valakinek nem tetszett, abból miért is következne, hogy bunkó? Ez már-már orbáni logika.
Hja.
Az ALSTOM mérnöki teljesítés kapcsán mindig eszembe jutottak George S. Patton tábornok szavai:
„Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt, mint egy franciát a hátam mögött.”
Patton ugyan soha nem mondott ilyet, de a nercseléd már csak ilyen…Szeret kitalálni idézeteket amik éppen az aktuális elmebaját támasztják alá…
Majd beírod a wikipédia szócikkébe ????
Jobb szeretnék egy német zászlóaljat…
Citatum • Idézetek
https://www.citatum.hu › idezet
2010. márc. 29. — Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt, mint egy franciát a hátam mögött. George Smith Patton aláírása.
Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt…
Idézzetek.hu
https://www.idezzetek.hu › quote › info
Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt, mint egy franciát a hátam mögött. (George Smith Patton)
Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt
Idézet.hu
https://www.idezet.hu › idezet › haboru
Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt, mint egy franciát a hátam mögött. (George Smith Patton). #háború. Megosztom. Elküldöm ismerősömnek. Kapcsolódó …
Franciák, németek
Vicclap.hu
https://vicclap.hu › idezet › Franciak_nemetek
Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt, mint egy franciát a hátam mögött. – George S. Patton. Értékeld! Stars; Megosztás: Előző oldal
George Smith Patton idézet
Idézettár
https://www.idezettar.hu › idezetek › jobb-szeretnek-egy…
„Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt, mint egy franciát a hátam mögött.” ~ George Smith Patton.
George Smith Patton
Citatum • Idézetek
https://www.citatum.hu › szerzo › George_Smith_Patton
Jobb szeretnék egy német zászlóaljat magam előtt, mint egy franciát a hátam mögött. Háború. 10. Ha mindenki egyformán gondolkodik, akkor senki sem gondolkodik …
„Most éppen azon gondolkodom,hogy meg tudták volna-e rendezni az olimpiát ha mondjuk Mohamed prófétát gúnyolták volna a megnyitón ?”
Franciaország el van rendesen adósodva. A tengerentúli LMBTQ-lobbi meg a nyitónap költségén felül adakozik. Az üzlet az üzlet. Ennyi.