A legmagasabb arányok a legmelegebb térségeinkben, az Alföldön találhatók. Emellett azonban fontos tényező még az adott település jövedelmi szintje, lakásállománya, annak minősége, valamint a helyi gazdaságszerkezet is. Látható, hogy a legszegényebb, aprófalvas térségeinkben, Borsod és Heves vármegye északi részén, Nógrád vármegyében vagy Baranya és Somogy vármegyék határtérségében rendkívül alacsony a klímás ingatlanok aránya. Nyilván itt az elöregedő lakásállomány is szerepet játszik ebben.
Magasabb arányban van légkondi még a sok új ingatlannal rendelkező Budapesten vagy a nagyváros környéki elővárosi (szuburbán) térségekben, de a turisztikailag frekventált településeken is. Előbbiek sorából kerül ki a leginkább klimatizált település: Halásztelek, ahol az ingatlanok több mint a fele légkondival felszerelt. Utóbbira pedig példa a Balaton környéke vagy Hajdúszoboszló példája.
Budapest kerületei között is vannak jelentős különbségek. Míg a jelentős műemléki védettségű épületekkel rendelkező belsőbb kerületekben 30 százalék alatti a légkondis ingatlanok aránya, addig a XIII. kerületben ez az arány bőven 40 százalék körül van. Ez utóbbit magyarázhatja a panel lakótelepi ingatlanok magas aránya is.
1 gombóc 0,50 Ft volt ebből a tricikliből.
Majd szóljatok, ha Csenyétén minden házban lesz 100% állami támogatással megépült napelem, energiatároló meg klíma. Nekik lenne égető szükségük olcsó energiára !
Addig inkább beszéljünk a mélyszegénységről meg a nyomorról, meg arról a kilátástalanságról, esélytelenségről, amiben a helyi gyerekek felnőnek . . .