A szolárium nem más, mint pénzért vett daganat

Bár 40-50 évvel ezelőtt senkinek eszébe sem jutott sem magát, de még az olykor hólyagosra égő unokáit sem fényvédő krémekbe áztatni, a Nap égető sugarai ellen Kuroli szerint nagyanyáink és nagyapáink is védekeztek. Noha a szakember szerint nincs szükség arra, hogy a Napból érkező UV-sugarakkal még futólag se találkozzunk, a leégés ellen „józan paraszti ésszel”, vagyis inggel és széles karimájú kalappal is lehet védekezni. Még ha a bőrtípusokat rendbe szedő Fitzpatrick-skálát sokan nem is ismerik, azt azért mindenki be tudja lőni, hogy a bőre inkább Ed Sheeranéhez hasonlóan az 1-es, vagy Eva Longoriát idéző módon a 4-es bőrtípusba tartozik-e, innentől pedig nincs más dolga, mint használni a megfelelő – a szakember szerint patikában, de minimum drogériában vásárolandó – fényvédő krémet.

A szoláriumot Kuroli szerint be kellene tiltani, hiszen az általa kibocsátott fény a napsugárzáshoz hasonló százalékban tartalmaz UVA és UVB sugarakat, csak éppen 15 perc a csövek alatt felér egy egész szezon összes UV-sugárzásával, ezért a szakember szerint nem túlzás a szoláriumra „pénzért vásárolt daganatként” tekinteni. Ennek ellenére a szolizás népszerűsége az 1990-es évek óta töretlen, aminek meg is van az eredménye: Kuroli szerint ezzel magyarázható, hogy a 18 és 45 közötti korosztályban, elsősorban a nők körében a háromszorosára nőtt a melanómával küzdők aránya.

Hallgasd alább: