Az olimpiát övező viták farvizén egy fiatal francia kutató tágabb összefüggésbe helyezte a városi szennyvíz és a fürdés kapcsolatát. Fabien Esculier A szén, a nitrogén és a foszfor körforgásának optimalizálása a városokban címmel írta doktori értekezését, vagyis köznapi nyelvre fordítva azt vizsgálja, mit lehet kezdeni a folyókba ömlő vizelettel. Amellett érvel, hogy „a vizelet egy egészséges folyadék, amely magas koncentrációban tartalmaz különböző tápanyagokat. Ez egy olyan erőforrás és természetes trágya, amelyet hiba lenne megvonni magunktól.”
Szerinte a XX. század elején még nagyrészt újrahasznosították az „egészséges folyadékot”, és ma például arra lenne szükség, hogy kivonják belőle a nagy mennyiségben benne lévő nitrogént. „Ha visszanyernénk a párizsi agglomeráció tízmillió lakosának vizeletében lévő tápanyagokat, naponta 25 millió baguette-et lehetne előállítani” – fogalmazott. Nem a levegőbe beszélt, hiszen iránymutatása mellett 2019-ben már ki is sütötték az első adag, humán nitrogénforrással trágyázott gabonából készült kenyeret, amelynek az íze állítólag semmiben sem különbözött a hagyományos pékáruétól.
A francia kutató hangsúlyozza, hogy a kulcs a vizelet és a széklet elkülönítése már a forrásnál, hiszen a szilárd salakanyagnak más jellegű az összetétele. Elsősorban vizet és meg nem emésztett tápanyagokat tartalmaz, no meg Escherichia coli baktériumot, amitől olyannyira tartanak most az olimpikonok.
Bár sokan szemérmesen vagy épp undorral fordulnak el az ötlettől, a nitrogén kiválasztása a vizeletből nem új gondolat. Skandináviában és Németországban már az 1980-as évek óta próbálkoznak ezzel a kétféle salakanyagot elkülönítő toalettek formájában. Svéd kutatók pedig nem egészen négy éve bejelentették, hogy találtak egy megoldást, amellyel házilagosan is bárki könnyen műtrágyát állíthat elő.
Ehhez tudni kell, hogy a vizeletben a nitrogén szinte teljes egészében karbamid formájában van jelen, ám ez a szennyvízcsövekben egy enzim (ureáz) hatására szúrós szagú ammóniává alakul. Ezt a folyamatot gátolják a kutatók azzal, hogy a külön gyűjtött folyadékot egy szárítóba vezetik, ahol kalcium- vagy magnézium-hidroxidot adnak hozzá, ami lúgossá teszi az oldatot, és nem indul be a karbamid bomlása. Az elpárolgó víz nyomán csak a tápanyagok maradnak vissza – akár egy fürdőszobai vécé gyűjtőtartályában is. Becsléseik szerint öt dollárba kerülne egy négytagú család éves lúgosítószer-adagja, a szárítóból kinyerhető szilárd műtrágya pedig tíz százalékban nitrogént, egyszázaléknyi foszfort és 4 százaléknyi káliumot tartalmaz, épp mint a kevert ásványi műtrágyák. Az újrahasznosított vizelettel állítólag a világ – meglehetősen energiafaló – nitrogénműtrágya-gyártásának negyedét ki lehetne váltani.
Nem könnyű persze a salakanyagok rendszerszintű elkülönítése – ismerik be a szakemberek. Egy kutatás szerint egyrészt a férfiakat nehéz rávenni, hogy pisiléskor ráüljenek a vécére, de különböző okok miatt a nők és a gyerekek sem mindig találják el a fajanszok elkülönített részét. Az pedig talán még nagyobb gond, hogy sokszor nehéz megoldani a szeparált gyűjtést a meglévő infrastruktúra keretein belül, különösen a régebbi, esetleg – mint Párizsban sokfelé – örökségvédelem alá eső épületekben.https://hvg.hu/360/20240731_hvg-varosi-folyok-tisztitasa-szajna-uszas-strand-vizelet-szennyviz-dunaban-furdozes
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
4 Comments
A triatlonosokat megviselte ma a Szajnában való sportolás.
Katalin Jánosi
·
Míg azon rugóznak sokan, hogy „piszkos a Szajna, nem lehet úszni benne” – elfelejtkeznek arról, hogy ott egészen mások az elvárt követelmények, mint Magyarországon. A Szajnában jelenleg 30-35 hal-faj él, s a párizsiak már 20 éve élvezik a Paris-plages, azaz párizsi strandok előnyeit, természetszerűleg megmerítkezve a vízben is…. Az olimpiai számokat persze Párizs közepére tervezték, s ott most a mérések nem mutattak jó értékeket – amelyeket azonban valószínűleg mimagyarok boldogan elfogadhatnák a Duna számára…
A triatlonosokat megviselte ma a Szajnában való sportolás.
Katalin Jánosi
·
Míg azon rugóznak sokan, hogy „piszkos a Szajna, nem lehet úszni benne” – elfelejtkeznek arról, hogy ott egészen mások az elvárt követelmények, mint Magyarországon. A Szajnában jelenleg 30-35 hal-faj él, s a párizsiak már 20 éve élvezik a Paris-plages, azaz párizsi strandok előnyeit, természetszerűleg megmerítkezve a vízben is…. Az olimpiai számokat persze Párizs közepére tervezték, s ott most a mérések nem mutattak jó értékeket – amelyeket azonban valószínűleg mimagyarok boldogan elfogadhatnák a Duna számára…
Ha a határon túl élő magyar családok kapnak gyerekenként 100 ezer ft iskolakezdési támogatást, a magyar családok miért nem kapnak?
mert a magyar családok akkor is a gecire szavaznak ha éhen döglenek közben
felesleges pénzkidobás lenne, a jobbágyok nem igénylik az ilyet