Párizsi agglomeráció tízmillió lakosának vizeletében lévő tápanyagokból, naponta 25 millió baguette-et lehetne sütni

Szerinte a XX. század elején még nagyrészt újrahasznosították az „egészséges folyadékot”, és ma például arra lenne szükség, hogy kivonják belőle a nagy mennyiségben benne lévő nitrogént. „Ha visszanyernénk a párizsi agglomeráció tízmillió lakosának vizeletében lévő tápanyagokat, naponta 25 millió baguette-et lehetne előállítani” – fogalmazott. Nem a levegőbe beszélt, hiszen iránymutatása mellett 2019-ben már ki is sütötték az első adag, humán nitrogénforrással trágyázott gabonából készült kenyeret, amelynek az íze állítólag semmiben sem különbözött a hagyományos pékáruétól.

A francia kutató hangsúlyozza, hogy a kulcs a vizelet és a széklet elkülönítése már a forrásnál, hiszen a szilárd salakanyagnak más jellegű az összetétele. Elsősorban vizet és meg nem emésztett tápanyagokat tartalmaz, no meg Escherichia coli baktériumot, amitől olyannyira tartanak most az olimpikonok.

Bár sokan szemérmesen vagy épp undorral fordulnak el az ötlettől, a nitrogén kiválasztása a vizeletből nem új gondolat. Skandináviában és Németországban már az 1980-as évek óta próbálkoznak ezzel a kétféle salakanyagot elkülönítő toalettek formájában. Svéd kutatók pedig nem egészen négy éve bejelentették, hogy találtak egy megoldást, amellyel házilagosan is bárki könnyen műtrágyát állíthat elő.

Ehhez tudni kell, hogy a vizeletben a nitrogén szinte teljes egészében karbamid formájában van jelen, ám ez a szennyvízcsövekben egy enzim (ureáz) hatására szúrós szagú ammóniává alakul. Ezt a folyamatot gátolják a kutatók azzal, hogy a külön gyűjtött folyadékot egy szárítóba vezetik, ahol kalcium- vagy magnézium-hidroxidot adnak hozzá, ami lúgossá teszi az oldatot, és nem indul be a karbamid bomlása. Az elpárolgó víz nyomán csak a tápanyagok maradnak vissza – akár egy fürdőszobai vécé gyűjtőtartályában is. Becsléseik szerint öt dollárba kerülne egy négytagú család éves lúgosítószer-adagja, a szárítóból kinyerhető szilárd műtrágya pedig tíz százalékban nitrogént, egyszázaléknyi foszfort és 4 százaléknyi káliumot tartalmaz, épp mint a kevert ásványi műtrágyák. Az újrahasznosított vizelettel állítólag a világ – meglehetősen energiafaló – nitrogénműtrágya-gyártásának negyedét ki lehetne váltani.

Nem könnyű persze a salakanyagok rendszerszintű elkülönítése – ismerik be a szakemberek. Egy kutatás szerint egyrészt a férfiakat nehéz rávenni, hogy pisiléskor ráüljenek a vécére, de különböző okok miatt a nők és a gyerekek sem mindig találják el a fajanszok elkülönített részét. Az pedig talán még nagyobb gond, hogy sokszor nehéz megoldani a szeparált gyűjtést a meglévő infrastruktúra keretein belül, különösen a régebbi, esetleg – mint Párizsban sokfelé – örökségvédelem alá eső épületekben.https://hvg.hu/360/20240731_hvg-varosi-folyok-tisztitasa-szajna-uszas-strand-vizelet-szennyviz-dunaban-furdozes

Fotó: Egy magyar triatlonos versenyző. ARCHIV