A Horthy korszakban jobban nézett ki. Miskolc Tiszai. Küldjél

Legfőbb ideje volt már, hogy a magyar kormány Lengyelországgal is megrontsa a történelmi távlatokra visszatekintő jó barátságot, bár ennek már korábban is voltak jelei. Nemrégiben, egy év eleji beszédében Orbán Viktor például lazán odavetette: „Bár a lengyeleket elsodorta Soros baloldala, de a szlovákok felébredtek, a csehek és az osztrákok ébredeznek, az olaszok irányba álltak, és fellázadnak az amerikaiak is. Az év elején még kevesebben voltunk, de most mi leszünk a többség.”
Ez vajon nem egy zavaros elme összevissza beszéde? Mi az, hogy az olaszok irányba álltak? Vagy hogy a csehek ébredeznek. Még korábban Orbán ugyanebben az amúgy is értelmezhetetlen gondolati körben úgy látta, a V4-ben lényegében csak a lengyelek és a magyarok vesznek részt, a szlovákok billegnek, a csehek pedig átálltak a föderalisták oldalára.
Hogy kik billegnek, kik álltak át? Mitől függ ez? A lengyelek ráadásul decemberben leváltották a magyar kormányfő legfőbb barátját, Kaczyńskit, tehát most hol vannak? Vagy még mindig billegnek? Hogyan lehet nemzeteket ilyen buta besorolásba helyezni – már attól függően, hogyan alakultak a nemzeti választások?
Orbán Viktor egy személyben készséggel eldönti, kik álltak irányba, kik billegnek. Végül is ki ez az ember, milyen alapon minősít nemzeteket? És közben definiál is. Kik azok a föderalisták? – teszi fel a kérdést ő maga és udvarkörnyezetének emberei. A miniszterelnök szerint azok, akik európai birodalmat építenek, és LMBTQ-hadjáratot folytatnak. Néha aztán innen-onnan visszaszólnak neki, amikor már nem bírják türelemmel, mint például a cseh kormányfő és helyettese: „Csehország szuverén állam, és kormánya saját nemzeti érdekeit védi” – jelentette ki Petr Fiala miniszterelnök Orbán egy éve elszabadult eszmefuttatására reagálva.
Lengyelországgal kapcsolatban azonban idén még tovább ment, amikor Tusnádfürdőn a békepárti politika irányába való elmozdulást sürgetve támadta az Európai Unió, a Nyugat és a lengyel kormány Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Orbán szerint a Nyugat és az európai politika nem kiszámítható, mivel „szétesett” és nem egységes. „Európa ugyanis feladta a saját érdekeinek védelmét. Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.”
Lengyelországról szólva a magyar kormány álláspontja, hogy a Tusk-kormány azt teszi, amit éppen elvárnak. „Na, ilyen az, amikor valaki nem a saját nemzeti érdekei, hanem a nagyhatalmi protektora érdekei mentén határozza meg az országa külpolitikáját” – ezt Orbán politikai főtanácsadója írta internetes oldalára. Mondja az a kormányfő, és vallja összes embere, akik pillanatnyilag Oroszországhoz dörgölődznek, miközben azt bizonygatják, hogy szándékaik nemesek, ők a békepártiak. Orbán a remélt európai és az áhított globális változás szükségességéről beszél, mára gyakorlatilag erre tett föl mindent: meghirdette a szuverenisták (ő például az) harcát a föderalistákkal (mindenki, aki nem ő) szemben.