Egész váratlan helyről jött 2024 nyarának nagy magyar közösségi élménye: végre valami igazán összeköti a nemzetet, közösen lehet bolyongani a kötelező palackvisszaváltási rendszer útvesztőjében. Információink szerint naponta 2,5 millió visszaváltás történik, de nem megy a rendszer beindulása problémák nélkül. Saját próbálkozásaink nagy részében simán ment a visszaváltás, de visszadobott palackok, az automaták körül széthagyott régebbi darabok és elromló, napokig meg nem javított gépek nehezítették a helyzetet – és olvasóink is hasonlóról számoltak be.

A rendszert üzemeltető Mohu mindenesetre megadta a választ:

nem számítottak arra, hogy az emberek ilyen sebességgel próbálják visszaváltani az 50 forintos palackokat és dobozokat.

A visszaváltást megkönnyítő, vagy legalábbis a siker valószínűségét növelő tippeket és trükköket ebben a cikkben foglaltuk össze.

A hét képe

Drága politikusaink

Aki a boltokban jár, amiatt is mérgelődhet, mert volt némi drágulás újra. Az árstop kivezetése után több eddig nyomott árú termék is megdrágult, igaz, a nem árstopos nagy többségnél nem változott komolyan az ár – erre jutottunk a havi bevásárlókosarunk összeállításakor.

A héten amúgy több üzletlánc is közzétette az éves beszámolóját, és ezekből kiderült, hogy a kiskereskedelmi különadó jókora bajokat okozott. A Lidl nyereségét a harmadára vágta meg, a Tesco pedig úgy került 21,6 milliárd forintos mínuszba, hogy 25 milliárd forintos kormányzati sarcot kellett befizetnie.

Persze akad, akit nem visel meg egy kis drágulás, ellenben az adóforintokból kapja a fizetését. Július 1-jével ismét emelkedtek a miniszteri fizetések: az addig havi 3 millió 94 ezer forintot keresők – így a kormány legtöbb tagjának – bruttó bére 3 millió 534 ezer forintra nőtt. Három tárcavezető, Csák János kulturális és innovációs, Lantos Csaba energiaügyi és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt jogosult 5 millió forintos fizetésre, ez az összeg most 6 millió 362 ezer forintra gyarapodott. Csák János már nem miniszter, szóval ez rá nem vonatkozik, utódja, Hankó Balázs csak 3,5 milliót keres. A miniszterelnöki fizetése havi bruttó 4 millió 771 ezer forint, ehhez jön hozzá az 1 millió 767 ezer forintos képviselői tiszteletdíja.

Háborús károk és álkárok

Rettenetesen rossz GDP-számot adott ki a KSH. Az idei második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a gazdaságunk teljesítménye január-márciushoz képest, a tavaly ilyenkorihoz viszonyítva pedig csak azért jöhetett ki 1,5 százalékos növekedés, mert a bázis, amihez hasonlítunk, nagyon alacsony.

Ez pedig azt is jelenti, hogy a kormány céljai közül nemhogy

az eredetileg bemondott 4 százalékos éves növekedést kell elengedni, azon már rég túl vagyunk, hanem a mostanra 2-2,5 százalék közé módosított várakozás is csúnyán túlzónak néz ki.

Varga Mihály már 1,8-2,2-ről beszélt, az elemzők pedig arról, hogy nincsenek alapjai a 2 százalék fölötti növekedésnek. A nagy kérdés egyre inkább az, hogy ezek után hogyan tervezi a kormány 2025-öt, hiszen az is egyre nehezebbnek tűnik a költségvetés szempontjából, pláne ha még egy jó kis választási osztogatást is terveznek annak az évnek a vége felé.

A kormány előszeretettel ken minden problémát és gyenge kormányzati teljesítményt a háborúra, jellemzően megalapozatlanul. Ukrajnát ugyanakkor valóban tönkreteszi az orosz agresszió. Pénzügyileg is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-jétől október 1-jéig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot. Ukrajna a hónap elején jelentette be egy megállapodás előkészítését a kötvénytulajdonosok egy csoportjával közel 20 milliárd dolláros külföldi adósság törlesztésének átütemezéséről. Július 22-én jelentették be az ideiglenesen elfogadott szerkezetátalakítási megállapodást, amelyet a kötvénytulajdonosok várhatóan a következő hetekben hivatalosan is jóváhagynak.

Ez gyakorlatilag csődesemény. (A közvélekedéssel ellentétben az államcsődök jellemzően nem úgy néznek ki, hogy egy ország fizetésképtelenné válik, hanem csak egyes kötelezettségeire jelent csődöt, ami általában a hitelek átütemezését jelenti.)

Repült a légi irányítás feje

Bár (pedig itt azért nincs háború) a magyar ipar szenved, az export gyengélkedik és a belső kereslet sem akar felpörögni, legalább a turizmus jól teljesít. A mindenkori júniusi rekordot megdöntve az év hatodik hónapjában 1,55 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ezzel az első fél év teljes forgalma elérte a 7,9 milliót, ami közel 7 százalékkal több, mint a 2019-es rekordévben. A Budapest Airport (BUD) közleménye szerint ez előrevetíti, hogy 2024-ben minden idők legtöbb utasát fogják regisztrálni.

Éves szinten 30-35 milliárd forintos a Budapest Airport osztalékfizető képessége, ezzel számol legalábbis a kormány. Minderről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszélt egy Facebook-videóban. Az osztalék emlegetése kissé meglepő, az egyik érv a Budapest Airport visszavásárlása mellett az volt, hogy az előző tulajdonos csak kiszedte a cégből a profitot, nem költött eleget fejlesztésekre.

A jelek szerint némi osztalék elől a kormány sem ugrik félre.

Fontos változás a légi közlekedésben, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miután átvette a légi irányításért felelős HungaroControl ellenőrzését vezércserét hajtott végre: posztot augusztus 1-jével egy régi malévos, Turi Ferenc tölti be. A tárca közleményéből az is kiderül, milyen elvárásoknak kell majd megfelelnie: „Nagy Márton iránymutatása alapján a HungaroControl prioritásai közé tartozik a hazai légi közlekedés minőségének jelentős javítása, az európai légi közlekedést támogató szervezettel (EuroControl) való szoros együttműködés, valamint a magyar érdekek hatékonyabb képviselete. Kiemelt feladat továbbá a jelentősen megnövekedett átrepülő forgalom kezelhető szinten való stabilizálása, valamint ennek érdekében a jövőbeni díjstruktúra felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.”

Egyre szaporodik azon ágazatok száma, amelyek kénytelenek Nagy Márton „iránymutatása” alatt működni: ide sorolhatjuk a bankokat, az üzemanyag-kereskedőket, a kiskereskedelmet.

Lázár, a Janus-arcú

Gondolhatnánk, hogy a kormány bárkit a szőnyeg szélére állító kemény legénye Nagy Márton, de ez a cím alighanem Lázár Jánosé. Az építési és közlekedési miniszter ugyanis nem védtelen benzinkutasokkal állt le keménykedni: Mészáros Lőrincnek magának ment neki.

Azzal fenyegetőzik a Déli körvasút megépítésével megbízott V-Híd Zrt., hogy figyelmen kívül hagyja a kormánnyal kötött megállapodását, és önkényesen visszatér a hétvégi és éjszakai munkavégzéshez – állította Lázár János egy Facebook-posztban. Csakhogy a kivitelező nem az ott élők nyugalma érdekében hozott korlátozások miatt van csúszásban, hanem a saját hibájából. „Tetszettek volna gyorsabban, olcsóbban és jobban dolgozni!” – írta Lázár. Megjegyzi, nem engednek a zsarolásnak, mert

nincs az a se jó vagy még jobb kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó, aki az ígéret megszegésére bírhatja a kormányt.

A miniszter üzent Mészáros cégének, “a jövőbeli sikeres együttműködés reményében” azt ajánlja, jól gondolja meg, hogy valóban perrel fenyegetni és zsarolni kívánja-e a megrendelőt (vagyis az államot), amely csak a tavalyi évben annyi vasútépítési munkával bízta meg, hogy 59 milliárd forintos rekordprofitra tehetett szert.https://hvg.hu/gazdasag/20240804_es-akkor-gazdasagi-osszefoglalo-gdp-opni-mav-repont-visszavaltas-inflacio-ebx