A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyelői többek között azt vizsgálták, hogy az értékesített termék szerepel-e az őstermelői nyilvántartásban, a piacon arra jogosult áll-e a pult mögött és kiírták-e a kötelező alapinformációkat. A szakemberek azt is ellenőrizték, hogy saját gazdaságban előállított terméket értékesít-e az őstermelő, továbbá, hogy az árusítandó termék mennyisége arányban áll-e a nyilvántartás alapján megtermelhetővel, vagy az állatállomány nagyságával. A helyszíni szemléken tapasztaltak alapján több ellenőrzést a termelés helyén is folytatni kellett. Ilyenkor a felügyelők a termőterületet, annak állapotát, használati jogcímét, a megtermelt terményt és az esetleges készleteket egyaránt megvizsgálták.

Felvásárolt termékeket értékesítenek

Az eredmények tükrében a leggyakoribb jogsértés továbbra is az őstermelői nyilvántartásban nem rögzített, felvásárolt termékek értékesítése. Növekszik ugyanakkor azon álőstermelők száma is, akik bár bejelentik a terméket – ezzel „legalizálva” az árusítást – a nyilvántartásban szereplő terület ellenőrzésekor azonban kiderül, hogy ott nem lelhető fel az ültetvény vagy az állomány – ismertette a Nébih.

Az eperszezonban látványos volt a probléma

A Búza téri őstermelői piac üzemeltetője a Miskolci Piac Zrt. A vezérigazgató, dr. Wiandt András a boon.hu kérdésére elmondta, hogy bár kötelező vizsgálniuk az őstermelőket, nincs olyan jogosultságuk, mint a hivatalos szerveknek. Hozzátette, hogy a probléma valós és a valódi őstermelőktől folyamatosan kapják a panaszokat, rengeteg problémát okoznak az álőstermelők. Példát is mondott, amikor nincs mit vizsgálni, egyértelmű, hogy nem őstermelőről van szó:

Borsod vármegyében nem igazán van eperföld, ennek ellenére az őstermelői piacon – amikor a piaci részen még nem is volt magyar eper – olyan mennyiségben jelent meg, hogy kizárt, hogy őstermelő árusította volna.

Visszaélnek az őstermelői kedvezményekkel

Hozzátette, hogy a miskolci piac benne van a Vásárcsarnokok, Piacok Együttműködési Fórumában, ahol megosztják tapasztalataikat, így azt is tudják, hogy az álőstermelők megjelenése országos szinten hatalmas probléma.

Van, amikor bár rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, kocsival hozzák nekik a nagybani piacról a zöldséget és gyümölcsöt, amit bizományban árulnak. Ez több okból is visszás: az őstermelői árusítási lehetőség arra van kitalálva, hogy kis mennyiségben árusítják a saját maguk által megtermelt javakat. Másrészt az őstermelőkre kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak, melyet így jogosulatlanul vesznek igénybe.

A miskolci piacon ellenőrzik az őstermelőket, ami nem mindig könnyű feladat, de vannak egyértelmű helyzetek, mint a fentebb említett eperárusítás.

Könnyű különbséget tenni

Az őstermelői piacon szerda reggel az árusok között sétálva nem túl nehéz eldönteni, hogy ki a valódi őstermelő. Jellemzően kisebb mennyiségű, szezonális termékekkel várják a vásárlókat, akik sok esetben ismerősként üdvözlik kedvenc árusaikat. Egymás szavába vágva mesélik az őstermelők, hogy ők látják és tudják, hogy kik azok, akik megpróbálják megvezetni a vásárlókat.

Narancsot árul az „őstermelő”

Én annyit hozok, ami a szatyorba belefér, most spenótot, zöldbabot, szedret. Előtte hordtam a földi epret, málnát, barackot. Nagy kertem van, sok mindent termelek benne, bár néha nehezen bírom. Jártak itt ellenőrök, nálunk nem találtak hiányosságot

– tájékoztatott Erzsike, akinél éppen egy törzsvásárlója válogatott.

Az a legérdekesebb, amikor narancsot árul az őstermelő

– vág bele mondanivalójába Zákány Albert, aki ezen a reggelen kétféle zöldbabot árult kisebb mennyiségben. Így folytatta:

Volt itt olyan őstermelő, aki folyamatosan itt volt kint a piacon. Ez nem működhet, mert akkor hogyan csinálja otthon a dolgokat? Én őstermelőként innen éltem a piacról – ma már csak a felesleget szoktam kihozni – de nem tudtam folyamatosan itt lenni, hiszen a kerttel, a terméssel is foglalkozni kellett. Aki folyamatosan árul és emellett folyamatosan van mindene, az kérdéseket vet fel.