A júniusi választások után a Fidesz központi kommunikációja az volt, hogy a 44 százalékos EP-eredményt bármelyik kormánypárt boldogan elfogadná az EU-ban; hogy 2 millió szavazatot még sosem kaptak EP-választáson; hogy több megyei jogú várost is sikerült visszavenni az ellenzéktől; hogy a vármegyékben mindenhol a Fidesz a győzött; hogy a parlamenti választásokra kivetítve az eredményt, ismét kétharmada lenne a Fidesznek. Csupa győzelmi jelentés. A háttérben azonban nagy volt a csalódottság, és nekem is többen beszéltek aggasztó jelekről a kormány politikáját illetően (Megérkezett a földindulás, és ennek csak Magyar Péter örül – az eredmények öt nézőpontból). A kritikát többen aztán a nyilvánosságban is megfogalmazták

• „A nyertes a Tisza Párt, hiszen rendkívüli módon jól szerepelt. A legnagyobb vesztese a baloldali pártok, és lássuk be, azért a Fidesz sem úgy szerepelt, mint ahogy korábbi választásokon” – mondta Kovács Péter XVI. kerületi polgármester Tusványoson.
•  „Magyar Péter a baloldalt nagyjából ledarálta, és elindult a jobboldal felé. Minden át fog rendeződni, és az a nagy kérdés, hogy hogyan fog átrendeződni. Itt lesznek szerintem azok jelentős előnyben, akik beágyazódottak, akik nem a pártpolitikai mundért tartják a legfontosabb dolognak” – figyelmeztett Karsay Ferenc XXII. kerületi polgármester.
• “Mi a legnagyobb kihívás az önkormányzatoknak a következő néhány évben? A kormány” – értettek egyet a polgármesterek egy ponton a tusványosi kerekasztalnál.
• „A háború mellett más témákkal is hangsúlyosan kellett volna foglalkozni” – értékelte a kampány tanulságait egy 24.hu-s interjúban Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester.
• „Nincs válságban a Fidesz, de egy nagyon komoly jelzést kapott arra, hogy jobban kell csinálni dolgokat”, „a miniszterelnök úr az európai politikával van jelenleg elfoglalva, de lehet, hogy vissza kellene jönnie a magyar politikába, és rendet tenni a Fideszen belül” – fogalmazott egy Telex-interjúban erősebben Kovács Péter.

Észrevehető, hogy olyan polgármesterek szólaltak meg nyilvánosan, akik akkor is számíthatnak a szavazóikra és a politikai túlélésre, ha a Fideszben netán szankcionálnák ezeket a nyilatkozatokat. A szankciókra ugyanakkor azért kevés az esély, mert beszéltem én is több fideszes polgármesterrel, aki a háttérben osztja ezeket az aggodalmakat, és valamilyen változtatást vár a kormányzati politikában, például kevésbé akarják a központosítást, az önkormányzati elvonásokat vagy a pártpolitikai érdekek túlzott érvényesítését helyi szinteken.

A hírek ugyanakkor nem arról szólnak, hogy ebbe az irányba menne a Fidesz. Lázár János pár héttel ezelőtt beharangozta már a helyi iparűzési adó reformját, amely valójában pénzelvonást jelent majd az önkormányzatoknak.

Lázár szerint a kormány nem engedheti meg, hogy ezeket a pénzeket a polgármesterek “evésre, ivásra, sörfesztiválokra” költsék, ezért felül fogja a kormány vizsgálni az elosztást. 

Úgy tudom, egy olyan rendszer lehet a vége, hogy a kormány a hipa egy részét elvonja, a maradékról pedig előírja, mire lehet költeni azt. A polgármestereknek lényegében alig marad pénzük arra, hogy egy rendezvényt vagy egy kátyúzást kifizessenek – ez pedig egy újabb feszültségforrás lehet a fideszes önkormányzati vezetők és a központi vezetés között, vagyis Orbán Viktorra vár a feladat, hogy a polgármestereket meggyőzze ennek az intézkedésnek is a jogosságáról, és megteremtse ennek a pénzügyi ellentételezését.