Magyarország a világ legvallástalanabb országaihoz tartozik

A Pew Research Center, az egyik legnagyobb amerikai közvéleménykutató cég a napokban hozta nyilvánosságra annak a kutatásának az eredményét, amely a világ országait a lakosság vallásossága szempontjából vizsgálta.

Ebből az derül ki, hogy Magyarország a világ legvallástalanabb országaihoz tartozik. Magyarországon mindössze a felnőtt lakosság 14 százaléka mondta azt, hogy a vallásosság nagyon fontos szerepet játszik az életében, és ezzel a vizsgált 102 ország közül a 86.helyre került a vallásosság elterjedtségének tekintetében.

Ugyancsak az utolsó ötödbe kerültünk, amikor aszerint állítottak fel sorrendet, hogy melyik országban hányan vannak, akik minden nap imádkoznak. Amúgy nem kerültünk rossz társaságba, nálunk is kevesebben tartoznak a gyakorló hívők közé például Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban, Észtországban, Svédországban, Finnországban, Japánban (ahol a világon a legkevesebb gyakorló hívő él). Mindez persze nem meglepő, hiszen néhány hónappal ezelőtt kerültek nyilvánosságra a 2022-es népszámlálás adatai, amelyek arról tanúskodtak, hogy Magyarországon immár 40 százalékra növekedett azok aránya, akik nem kívántak nyilatkozni a felekezeti hovatartozásukról, duplájára nőtt az önmagukat felekezeten kívülinek vagy ateistának vallók száma és 2001. óta több mint másfélmillióval esett az önmagukat katolikusnak, valamint több mint harmadával a második legnépesebb felekezethez – a reformátusokhoz – tartozók aránya is.

Összességében pedig 10 év alatt felére csökkent az önmagukat vallásosoknak vallók száma. És ahogy csökken az életkor, úgy csökken a vallásosok száma is, a fiatalok körében csupán néhány százalék vallja magát gyakorló hívőnek, ami annak ismeretében különösen elgondolkodtató, hogy egyre több közoktatási intézmény került az elmúlt 15 évben az egyházak kezébe.

Nem véletlen, hogy az új Messiás, Magyar Péter kezéről, nyakából is gyorsan eltűntek a vallási jelképek, a kereszt, a rózsafüzér és beszédéből is gyorsan kikoptak a Istenre és vallásra való hivatkozások, esküdözések, mivel ő ill. a tanácsadói gyorsan felmérték, hogy az ő szavazói körében ez inkább riasztja, mint vonzza a közönséget. Márpedig náluk ez a legfontosabb szempont, Isten csak ezután következik, ha egyáltalán…

Mindez most azért különösen aktuális, mert a gellérthegyi Szabadságszoborra biggyesztett bazi nagy kereszttel a kormány folytatni kívánja a magyarság történetéről szóló hazug legendáriumok hagyományát, ismét előrángatva a sifonérból a „mi vagyunk a kereszténység védőbástyája” c. hazug narratívát. „Fontos, hogy Magyarország megerősítse a keresztény értékeket, példát mutasson a hanyatló Nyugatnak” – magyarázta, az immár csak nagyítóval kereshető nyomokban létező Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Szegény keresztény vallások!

Hát nem jósolok nagy jövőt a kereszténységnek, ha a világ egyik legvallástalanabb országára bízzák a jövőjét.