Közzétette éves, médiafogyasztási szokásokról szóló jelentését, a Digital News Reportot az Oxfordi Egyetem Reuters Intézete, amelyben többek között azt vizsgálják, milyen módon fogyaszt híreket a lakosság, és azt is, mennyire bízik meg azokban. Magyarország (Görögországgal holtversenyben) utóbbiban a legrosszabb eredményt érte el a vizsgált 47 ország közül, 23 százalékos bizalmi rátát értünk el. A mutató ráadásul évről évre romlik, 2016-ban még 31 százalékot mért a kutatóközpont.

Az intézet 15 sajtótermék esetében vizsgálta, mennyire tartják megbízhatónak az olvasók. A listát 2020, 2021, 2022 és 2023 után idén is a HVG vezeti 50 százalékkal. Második helyen az RTL, majd a Telex szerepel, a lista alját pedig a Blikk, a TV2, valamint holtversenyben a közmédia és az Origo foglalja el.

Ezzel párhuzamosan megmérték azt is, hány százalék gondolja megbízhatatlannak az adott médiumokat, nem meglepő módon itt is ugyanez a sorrend köszön vissza.

A nézettségi listát továbbra is az RTL, a TV2 és az ATV vezeti, az online médiumok közül pedig az Indexre, a 24.hu-ra és a Telexre kattintottak a legtöbben – itt változás az előző évi kutatáshoz képest, hogy a Telex megelőzte az Origót.

Először fordult elő, hogy a válaszadók kevesebb mint fele (44 százalék) nevezte meg a televíziót heti hírforrásként, ezzel párhuzamosan az online és a közösségi médiás hírfogyasztás is jelentősen csökkent, vagyis összességében elmondható, hogy egyre kevesebb hír jut el a lakossághoz. A magyarok 10 százaléka fizet valamilyen formában az online hírekért, egy százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt.

A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt egy évben a független médiára nehezedő politikai nyomás tovább nőtt, ami a „szuverenitásvédelmi törvénycsomagban” csúcsosodott ki, ez pedig súlyos hatással lehet a médiaszabadságra.