Már a száz évvel ezelőtti párizsi olimpia is annyi mindent adott a világnak, hogy felsorolni is nehéz, de a franciák most is megmutatták, hogy lehet még újítani. A 2024-es ötkarikás játékok legalább olyan emlékezetesek és maradandók, mint az 1924-esek voltak. Történelem, személyes benyomások, öröm- és bánatkönnyek Szalay-Berzeviczy Attilától.

A szerző közgazdász, volt tőzsdeelnök, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának jelenlegi elnöke, a Nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig című könyv szerzője (első kötetének apropóján készült interjúnk itt). A párizsi olimpiát a helyszínen szurkolta végig.

Anormandiai partraszállás 80. évfordulóját követően egy hónappal, az első világháború kitörésének pedig pontosan a 110. évfordulóján Párizs adott otthont talán minden idők legszebb és leglátványosabb olimpiájának. Noha a két világháborúnak egyaránt nagyon meghatározó eleme volt Párizs megmentése, illetve felszabadítása a német megszállással szemben, mégsem ez a két kerek évforduló adta az ihletet a franciáknak, hogy megszerezzék a 2024-es nyári játékok megrendezésének jogát Budapesttel és Los Angelesszel szemben, hanem az általuk 1900 után másodszor is megrendezett, 1924-es olimpia centenáriuma.

Párizs 1921-ben, az első világháború lezárását követően kapta meg az 1924-es olimpia rendezési jogát. Akkor, amikor az ország északi része még továbbra is romokban állt, az épségben maradt utcák tele voltak a különböző végtagjaikat elveszítő háborús veteránokkal, a lakosság pedig még mindig fájdalommal gyászolta halottjait. Köztük 1,6 millió katonát, akik 1914 és 1918 között a nyugati, az olasz, a szaloniki fronton, valamint Gallipolin és Nyugat-Afrikában vesztek oda.

Az 1924-es olimpia tehát a fény volt hivatott lenni annak a hosszú és sötét alagútnak a végén, amelybe Franciaország a szarajevói merényletet követően hajtott be.

Üzleti modell, sajtó

Az 1924-es olimpia azonban mégsem emiatt lett fontos és emlékezetes, hanem mert Pierre de Coubertin vezetésével a szervezők korszakalkotó újításokat, megoldásokat találtak ki és alkalmaztak. Ezeknek köszönhetően nemcsak gazdaságilag vált életképessé a modernkori olimpia, de mindmáig meghatározzák a lebonyolítás kereteit is. Korábban az ötkarikás játékok sok hónapon át zajló versenyek formájában, a világkiállításokhoz hasonlóan valósultak meg.

A francia újítások megkerülhetetlen eleme volt egy olyan üzleti modell, melynek lényege a kommunikáció és a márkaépítés volt.

Ennek központjában az olimpiai játékok és a média szoros kapcsolatának a kialakítása. A franciák több mint ezer hazai és nemzetközi újságírót hívtak meg az eseményre. A rádió mint új kommunikációs technológia még éppen csak megjelent az emberiség életében, de ennek az olimpiának már volt közvetítése, amit bárki meghallgathatott otthon, ha rendelkezett ehhez szükséges technológiával.

Ami a brandinget illeti, itt használták először a Citius, Altius, Fortius (gyorsabban, magasabbra, erősebben) kifejezést, ami azóta is változatlanul az olimpizmus jelmondata. A szervezők rájöttek arra is, hogy az öt karikának, mint az olimpia legfőbb jelképének jelentős értéke van, ezért különböző módon monetizálható. Párizs elsőként biztosított kizárólagos jogokat a versenyek fotózására és filmezésére anyagi hozzájárulásért cserébe. Ez, a médiával való kapcsolat az, ami mind a mai napig az olimpiai játékok első számú bevételi forrását biztosítja.https://forbes.hu/velemeny/parizsi-olimpia-nemek-kozti-egyenloseg-francia-ujitasok/?utm_source=Forbes+Espresso+h%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_campaign=4467331a10-EMAIL_CAMPAIGN_5_19_2021_13_48_COPY_06&utm_medium=email&utm_term=0_5d6f550842-4467331a10-56945581&ct=t(N_COPY_06)