Nem csak meglévő szavazóit kívánta mozgósítani, de újakat is akart szerezni a Fidesz az európai parlamenti választásokon, ami legalább 465 településen sikerült a 2022-es országgyűlési választáshoz képest – olvasható a Political Capital egy szerdán megjelent elemzésében.

A legalább jelző azért indokolt, mivel azokon a településeken, ahol kevesebben szavaztak rájuk, megszólíthattak új szavazókat, miközben másokat elveszítettek. A számítás szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szendrőládon akad a legtöbb szavazó – egészen pontosan 271, ami 46,8 százalékos növekedést jelent. A második helyre a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében található Tiszabura került 180-al, ami 15,3 százaléknak felel meg. A harmadik helyen ugyancsak egy borsodi község, Rakaca áll 154 új szavazattal, ami 59,2 százalékos ugrást jelent. A baranyai Véménd községet leszámítva a jelentősebb kiugrást mutató települések Északkelet-Magyarországon találhatók. 

Ami a megyei jogú városokat illeti: itt a 30-40 százalék közötti sávban van a Fidesz visszaesése, ami jóval meghaladja az országos átlag 16,25 százalékot. 17 megyei jogú városban ez legalább 5000 szavazatnyi veszteséget jelent, de ezek közül is kiugrik Debrecenben 22 ezer szavazattal. A két évvel korábbi országgyűlési választáshoz képest összesen 113 településen esett vissza a Fidesz támogatottsága legalább 40 százalékkal. Ezek között van Jászberény, Szigetszentmiklós, Hajdúszoboszló, vagy éppen Orosháza, amelyeken különféle tiltakozások voltak az elmúlt egy évben. 2019-hez képest a legnagyobb Fidesz-szavazatnövekményt elkönyvelő városok és nagyközségek listáján a még masszívan szélsőjobboldali Jobbik két korábbi fellegvára, Ózd és Tiszavasvári végzett az élen. Emellett Nyírmadán, Nagyhalászon és Nagyecseden tört még előre látványosan a kormányoldal.