A Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium közzétette azoknak a kastélyoknak a listáját, amiket bizonyos feltételek mellett magánkézbe adnának:

• 1. A bajnai Sándor-Metternich-kastély;
• 2. A dégi Festetics-kastély;

• 3. A füzérradványi Károlyi-kastély;

• 4. A Majki Kamalduli Remeteség és Esterházy-kastély;
• 5. A nádasdladányi Nádasdy-kastély;
• 6. A sümegi Püspöki Palota;
• 7. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély;
• 8. A tatai Esterházy-kastély.

A kormány a lépéstől azt várja, hogy külső források bevonásával, ingatlanok örökbefogadásával újulhat meg a kulturális és építészeti örökség. Ez volt az a törvény, amit tavaly év végén Novák Katalin nem akart aláírni, inkább tövább küldte az Alkotmánybíróságnak, mire Lázár János azt mondta, gyávaság és régi kommunista reflexek vannak a köztársasági elnök döntése mögött. Mivel az Alkotmánybíróság januárban alkotmányellenesnek találta a törvény egyes részeit, a javított verziót csak június közepén fogadta el a parlament.

Ugyanakkor az új változat is lehetővé teszi, hogy ingyenes átadással magánjogi szereplők felújított, értékes ingatlanokhoz jussanak. A Magyar Narancs szerint a törvény bevezetőjéből kiolvasható az a hivatalosan ki nem mondott kormányzati elvárás is, hogy a hazai multik (OTP, MOL, Richter) vegyenek részt a kastélyprogramban.

Az új tulajdonosoknak nemcsak az ingatlanok teljes körű felújításáról, üzemeltetéséről, de az ingatlanban korábban ellátott közfeladat továbbviteléről, az épületek és a közparkok folyamatos nyilvános látogathatóságáról is gondoskodniuk kell. Amennyiben az ingatlanban közgyűjtemény található, annak látogathatóságát, a közgyűjteményt magában foglaló épület vagy épületek bejárását, a nyilvánosság számára lehetővé kell tenni, az év legalább 300 napján. Az ingatlanhoz tartozó parkot, kertet az év minden napján a nyilvánosság számára ingyenesen nyitva kell tartani, 10 óra és 19 óra között.

A megszerezhető kastélyokról szóló dokumentációt, ami többek között tartalmazza az ott található műtárgyak tulajdonságait, kérelmenként 10 millió forintért lehet megszerezni. Ugyanakkor az önkormányzatoknak és az egyházaknak csak 1 forintot kell fizetniük.

A dokumentációból derülhet ki az is, hogy az ingatlanoknak és a műtárgyak milyen védettséget élveznek, illetve a korábbi európai uniós, illetve hazai költségvetési támogatások miatt milyen fenntartási kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

Kastélyigénylési kérelmet a díjat megfizető és a törvénynek megfelelő magánszemély vagy jogi személy, a felhívás közzétételét követő 60 napon belül nyújthat be az építési és közlekedési miniszterhez. Az eljárásban előnyt élveznek az önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. Utóbbiaknak kizárólag a létesítő okirat szerinti közfeladatuk ellátásához adható át ingatlan. Amennyiben több kérelem érkezik egy ingatlanra, a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebb, az adott ingatlannal kapcsolatos történelmi, kultúrtörténeti hagyományokat leginkább megőrző, szakmai tervet tartalmazó kérelmet részesíti előnyben. A kérelmeket a miniszter 90 napon belül bírálja el, a döntéseket a minisztérium honlapján teszik közzé.