Von der Leyen: Okolták valaha a magyarokat az 1956-os szovjet megszállásért?

Vannak politikusok az EU-ban, sőt, még ebben a régióban is, akik a háborúért nem a megszállót, hanem a megszállottat hibáztatják. Nem Putyin hatalomvágyát, hanem Ukrajna szabadságvágyát okolják a történtekért. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy Orbánra utalhat, de ezt még egyértelműbbé tette, hogy utána így folytatta:

„Ezért azt akarom kérdezni tőlük: hibáztatták valaha a magyarokat a szovjetek 1956-os inváziójáért? Hibáztatták valaha a cseheket a szovjet elnyomásért 1968-ban?” Mint fogalmazott, a Kreml viselkedése pont ugyanúgy jogsértő és rettenetes volt akkor, ahogyan most is az.

Azzal folytatta, hogy az európaiak sokféle nyelvet beszélnek, de egyetlen nyelvben sem szinonimája a békének a megadás, a szuverenitásnak a megszállás. Ezért szerinte azok, akik Ukrajna támogatásának felhagyása mellett érvelnek, nem a békéért, hanem a megbékítésért és Ukrajna alávetettségéért érvelnek. A megbékítésre ugyanazt az „appeasement” kifejezést használta, mint David Pressman amerikai nagykövet pár nappal azelőtt, amivel az angolban az agresszív hatalmakkal szemben konfliktuskerülő diplomáciát írják le. Leggyakrabban a második világháború előtt a nácikkal egyezkedő brit kormányokra szokták használni ezt a kifejezést.

Beszédében ezután azzal folytatta, hogy szerinte a béke nem egyszerűen a háború hiánya, hanem egy olyan megállapodás, ami a háborút lehetetlenné és szükségtelenné teszi. Épp ezért az a feladatuk, hogy elérjék, Ukrajna ilyen típusú békéről tárgyalhasson, ennek pedig az európai integráció elősegítése az útja.

A végén kitért arra is, hogy az orosz háború két dolgot megtanított Európában: egyrészt, hogy illúzió volt, amit évtizedeken át sokan gondoltak, hogy a kölcsönös gazdasági függőség a biztonság útja, és az oroszok sosem támadnának Európára, amíg az tőlük veszi a gázt. Kiderült ugyanis, hogy Putyin saját hazájának gazdagodását is feladta saját birodalmi törekvéseiért. A háború kezdete óta Európa rengeteget fektetett be megújuló energiaforrásokba, így Putyin zsarolása nemcsak nem jött össze, de még gyorsította is az európai energiaátállást.

A második lecke pedig, hogy hosszan elhanyagolták a védelmi kiadásokat, ami ellenben most látványosan felpörgött. Mint von der Leyen fogalmazott, nem tudja túlhangsúlyozni az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás fontosságát, és ezért mély hálát, de felelősséget is érez: Európa védelme elsősorban Európa feladata kell legyen, épp ezért az európai országok jelentősen növelték védelmi kiadásaikat az elmúlt két évben.