Elképzelhető, hogy át kellene gondolni az egyébként a szemnek egészen biztosan gyönyörű látványt hozó lézerkémény “építését” Ózdon. A tornyok évtizedekig meghatározták a város látképét, majd eltüntették. Most a technika segítségével visszahoznák, de lehet, hogy mégsem annyira jó ötlet.
„Lézerfényből épül újra az Acélmű egyik kéménye. Ózd történelmében jelentős szerepet játszik a kohászat. Kilenc kémény magasodott annak idején a Gyár út mentén. A monumentális tornyok meghatározták a város látképét. A gyár bezárása után azonban ezeknek is mennie kellett. … A teljes kéményt pedig egy lézerfénnyel fogják megidézni. Ez a végtelenségig sugározza majd a fényt” – olvasható Ózd honlapján. A Telex.hu azonban rámutatott, miért lehet az erősen káros a környezetre.
Még mindig kevesen ismerik a fényszennyezés fogalmát, holott az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaiban is szerepel a fényszennyezés visszaszorítása. Egyre többen vannak, akik szerint a környezeti problémák közül a fényszennyezés az egyik, amire igazán oda kellene figyelni. A megporzó rovarok eltűnése, a biodiverzitás csökkenése erre utalnak. A jelen sorok írója évtizedek óta foglalkozik a témával – több nemzetközi bizottság és munkacsoport tagja. Folyamatosan dolgozunk a fényszennyezés visszaszorítása érdekében, de igazi áttörést nem sikerült elérni. Az erős hazai szabályozás hiányában folyamatosan születnek olyan megoldások, amik ellent mondanak a józan észnek, teljesen felesleges fényszennyezést okoznak.
Sokszor félreértelmezik a természeti vagy a fizikai folyamatok működését. Egy ilyen példa az Ózdra tervezett lézerkémény is. Elsőre talán jól hangzik az, hogy a világűr mélyébe kibocsátunk egy lézernyalábot, ami különlegességével oda vonzza majd a turistákat – de gyanítom, hogy inkább az éjszaka repülő rovarok lesznek jóval nagyobb számban a fény körül. És ez már rögtön egy ökológiai problémát jelez.
Az ózdi lézerkémény teljesítménye várhatóan 200 Wattra tehető, a Bükki Csillagoségbolt-park pedig körülbelül 15 kilométerre kezdődik. Nemcsak a Bükki Nemzeti Park érintett, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet még közelebb van. Elég belegondolni, hogy ott is vannak védett és fokozottan védett éjszakai lepkék, amik a fényszennyezés elsődleges kárvallottjai. Védett élőlények pedig nem csak a védett területek határain belül találhatók. Nem tudjuk pontosan előre megmondani, hogy milyen távolságból vonzza majd a lézerkémény az éjszaka is repülő rovarokat. De találtak már az élőhelyüktől 40-50 kilométerre is lepkéket, amiket a mesterséges fény vonzott el természetes környezetükből. Költöző madarakat zavart meg számos esetben egy nem megszokott fénycsóva, ami végzetes is lehet számukra.
Elsőre úgy tűnhet, hogy egy mindössze 240 wattos lézer elhanyagolható (közben gyaníthatóan az elektromos ellátásához közel 5 kilowattnyi teljesítményre van szükség). Legyint a város jegyzője, hogy ezzel kevesebb fényszennyezést okoz, mint egy sima utcai kandeláber. Ennek rögtön ellentmond a város polgármesterének, Janiczak Dávidnak a kijelentése: „…és mindenki szép emlékeket tud majd felidézni a lézerkémény láttán, ami az egész környéken látható lesz, hiszen ennek nincsen magassági korlátja, csak a Föld görbülete az és az időjárás, ami gátolni tudja a láthatóságát.” A Föld görbületét mint gátló tényezőt persze itt nem kell komolyan gondolnunk, mert 25 kilométeres távolságban, ahol a Bükki Csillagda található, a gömbölyűség mindössze a nyaláb alsó 50 méterét takarná ki, itt a domborzat hatása a fontosabb.
nem gondoltam, hogy janiczak ekkora hullaXYpatkX
Szoclib. nyekerges, csak a szokasos.