Épp ilyen fesztivált álmodott húsz éve, mint amilyenné mára vált a CineFest
Húsz évvel ezelőtt tartották meg a legelső CineFest filmfesztivált Miskolcon, azóta sokat változott a rendezvény. Bíró Tibor igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a jubileumi fesztivál miben más, mint az előzőek.
boon.hu
Szeptember 6-án, pénteken kezdődik a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, az idei immár a huszadik. Bíró Tibor fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
Emlékszem a húsz évvel ezelőtti fesztiválra. Elevenen él bennem egy kép, a Kossuth mozi lépcsőjén ülve várakozunk kollégákkal egy vetítésre, a moziban fiatal filmesek rövidfilmjeit vetítik. Nem sokan voltunk, de határozottan megvolt a hangulata már akkor is a rendezvénynek. De hogyan emlékszik ön vissza a kezdetekre?
A fesztivál gondolata már korábban, felmerült, hiszen voltak előzményei. A II. világháború előtt Lillafüreden nemzeti filmnapokat rendeztek, majd a 60-as-70-es években rövidfilm- és televíziós fesztiválnak adott otthont Miskolc. Tehát filmszakmai berkekben és az idősebb generációkban erősen élt az az emlék, hogy Miskolcon filmfesztivál van. Innen az ötlet, de mi az első pillanattól kezdve más tartalommal szerettük volna megtölteni, hiszen az évtizedek alatt változott a mozis piac is, és a fesztiválok is gombamód szaporodtak országos és nemzetközi szinten egyaránt.
Azt gondoltuk, hogy a fiatalok az a célközönség, akit meg kell szólítanunk. A CineFest előtt néhány évvel így megszerveztük a fiatal filmesek találkozóját.
Ez akkor még a hazai filmeseknek szólt, és nem is verseny volt, csak egyfajta bemutatkozás, ahova az alkotók is ellátogattak. Sikeres volt, ez adott erőt és biztatást ahhoz, hogy egy nemzetközi filmfesztivállal jelenjünk meg.
Hosszú építkezés kezdődött el, és körülbelül 10 év után értük el azt, hogy olyan nemzetközi ismeretségünk lett, hogy már a cannes-i, berlini, torontói filmfesztiválok győztes filmjei is eljönnek Miskolcra. Az elején volt egy 35 éves korhatár, aztán ahogy jöttek az idősebb alkotók, fel kellett oldanunk ezt. Változtak a 20 év alatt a bemutatott filmek is, korábban a nagyjátékfilmen kívül kisjáték-, dokumentum- és animációsfilm kategóriánk is volt, mára az animáció háttérbe szorult. A dokumentumfilmek tekintetében is áttértünk a hosszabb filmekre, azokra, amelyek egy-egy témát nagyobb mélységben fel tudnak tárni. Ezekre nagy igény van a mozikban is. Idén egyébként Miskolcon mutatjuk be a Bartók nyomában című vadonatúj magyar dokumentumfilmet, ami iránt már hatalmas az érdeklődés.
Az idei fesztivál immár a huszadik lesz. Hogyan tükröződik ez a jubileum a programban?
Több olyan esemény is lesz, amely az elmúlt évekre tekint vissza. Például egy kiállítás a fesztivál elmúlt húsz évéről, ahol régi plakátokat, emléktárgyakat szeretnénk bemutatni a Művészetek Háza kortárs galériájában. Az önkormányzat aulájában is lesz egy kiállítás, amely a 60 évvel ezelőtti televíziós fesztivál emlékeit idézi vissza. Lesz még egy harmadik tárlat, egy lelkes plakátgyűjtő Bogácson talált olyan plakátokat, amelyek a hajdani Heves Megyei Moziüzemi Vállalat egri központjából származhattak. Olyan festett, nagyméretű plakátok, amiket annak idején egy-egy mozi elé tettek ki, Miskolcon például a Kossuth és a Béke mozik elé. Hetente cserélődtek, és a vetített filmet reklámozták.
Meg sem őrizték őket, már a következő héten ráragasztották az újat, de néhány jobbat sikerült megmenteni. Nem tudjuk már kinyomozni, ki volt az alkotó, csak sejtéseink vannak. Talán Szalkai László, aki később a borsodi vállalatnál dolgozott, a dekorációs műhely vezetője volt. Már sajnos nem él. A plakátokat a Sub Rosa kávézóban tekinthetők majd meg a fesztivál idején.
Milyen versenyfilmek érkeznek az idei fesztiválra?
Az összes versenykategóriában mintegy 44 filmet vetítünk. Ebből 16 nagyjátékfilm, 9 dokumentumfilm, a CineNews kategóriában 11 film látható majd, ez utóbbira fiatal magyar alkotók pályázatait fogadtuk. Az idén létrehoztunk egy új kategóriát East of Europe címmel, ahol kelet-európai vagy tőlünk keletebbre lévő országok filmjeit szeretnénk bemutatni. Ezek a filmek a magyarországi mozi vagy televíziós forgalmazásban szinte egyáltalán nem szerepelnek. Olyan filmeket választottunk, amelyek az adott országban a legnépszerűbbek voltak a saját gyártású filmjeik közül, úgy gondoljuk, hogy ezeket érdemes bemutatni a miskolci közönségnek. Most is igyekeztünk a nagy filmfesztiválok győztes filmjeit elhozni, olyanokat is, amelyek jelentős sikert arattak már külföldön. Számos magyar filmnek is itt lesz a premierje Magyarországon, például a vígjátékok közül a Lepattanó című vadonatúj magyar filmé.
Sok híres vendég járt Miskolcon a fesztivál húsz éve alatt. Csak néhányat említünk: Claudia Cardinale, Juliette Binoche, Franco Nero, Vanessa Redgrave. Várható-e, hogy az idén valakik megtisztelik a fesztivált?
Idén is kiosztjuk az életműdíjat, amelyet Kardos Sándor operatőr vesz át. Ezen túlmenően nagyon sok vendég érkezik. A filmek túlnyomó többségéhez, és ezalatt a külföldi filmeket értem, vagy a rendező vagy a színész eljön, velük találkozni is lehet. Az úgymond nevesebb alkotók közül szeretnénk valakit az idén elhozni, nem mondanék nevet, mert még szervezés alatt van. A jövőre nézve arra gondoltunk, hogy mindamellett, hogy a filmművészet idősebb mesterei munkásságát életműdíjjal ismerjük el, a jövő évtől azokat az innovatív fiatal alkotókat is szeretnénk díjazni, akik a filmművészet jelenlegi történetében valamilyen újító szándékkal jelentkeznek, vagy olyan alkotást hoznak létre, ami újszerűnek számít.
Libsikomcsi baromság. Ez is minek?