A második negyedéves magyar GDP adatra vonatkozó elemzői várakozások meglehetősen nagy szórást mutattak. A konszenzus 2023 azonos időszakához képest 2-2,5 százalékos, az idei első negyedévhez viszonyítva pedig közel 0,6 százalékos növekedést jósolt. A KSH által július végén közölt adatok ezzel ellentétben éves alapon csak 1,3 százalékos növekedést, míg az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos csökkenést regisztráltak.

Annak magyarázata, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásait az elmúlt időszakban miért nehezebb megbecsülni a szokottnál, az ellentétes képet mutató makrogazdasági folyamatokban keresendő. Ezek tekintetében jelenleg alapvetően a reálkereset-emelkedése, a kiskereskedelmi adatok élénkülése és az építőipar kedvezőbb teljesítménye áll szemben a gyenge külső kereslettel, az alulteljesítő iparral és az alacsony beruházási kedvvel.

Jövőbelátás gazdasági hangulatindexekkel

A sok komponensből álló és számos tényezőt figyelembe vevő elemzői modellek mellett a gazdasági ciklusok előrejelzésének másik fontos eszközét az üzleti bizalmi indexek vagy gazdasági hangulatindexek képezik. Ezek kérdőíves felméréseken alapulnak, amelyek során a megkérdezett vállalatok vezetőinek gazdasági helyzetértékelését, üzleti várakozásait és a fogyasztók visszajelzéseket összesítik egy meghatározott módszertan alapján.

Az egyik legismertebb ilyen mutatószám az Európai Bizottság által havonta közzétett Economic Sentiment Indicator (ESI), amelyre a magyar sajtóban is gyakran hivatkoznak. Ez az index öt különböző vetületben (ipar, szolgáltatások, fogyasztás, építőipar, kiskereskedelem) vizsgálja az adott tagállam gazdaságának állapotát és növekedési kilátásait. Uniós szinten ez a folyamat több tízezer vállalkozás és fogyasztó adatainak, válaszainak folyamatos begyűjtését és feldolgozását jelenti. Magyarországon a felméréseket a GKI Gazdaságkutató Zrt. végzi.

Az EU harmonizált számítási módszere alapján az összesített ESI mutatószámot az öt vizsgált terület adatainak súlyozásával határozzák meg. A legnagyobb súlya az iparnak (0,4), a legkisebb a kiskereskedelemnek van (0,05). Ha az adott tagállam kiszámított ESI értéke 100 fölött van, akkor a gazdasági hangulat átlagon felüli, ha alatta, akkor átlagon aluli. Ebből a tényből és az index havi értékének változásaiból következtetéseket lehet levonni a gazdaság állapotára és a növekedési kilátásokra vonatkozóan.

Puha statisztikák

A gazdasági hangulatindexek az úgynevezett puha statisztikák kategóriájába sorolhatók, mivel nem tényszámokra épülnek, hanem kérdőívekre adott válaszokra. Pontosságukat, hasznosságukat a konjunktúra-előrejelzés szempontjából számos tanulmány vizsgálta. Az ESI-index esetében az általános vélemény az, hogy rövid távon, 3-6 hónap viszonylatában alkalmas a gazdasági folyamatok irányával, előjelével kapcsolatos prognózisok felállítására.

Magyarország vonatkozásában a tapasztalat azt mutatja, hogy a havonta közölt ESI-értékek nagyrészt kellő pontosságú becslést adnak a gazdaság állapotáról, sőt, statisztikai összefüggés is kimutatható az index alakulása és a GDP változása között. Az elmúlt évek adatainak elemzéséből kiderül, hogy az ESI-index 1 pontos emelkedése – más tényezőket figyelmen kívül hagyva – átlagosan 0,07 százalékpontos GDP növekedést vetít előre az előző negyedévhez képest.https://telex.hu/nevertek/2024/09/06/a-nemet-bizalmi-index-jovendoli-legpontosabban-a-magyar-gazdasagi-novekedest