Brüsszelben bemutatták az úgynevezett Draghi-jelentést. A 400 oldalas dokumentum szerzője Mario Draghi, volt olasz kormányfő, az Európai Központi Bank egykori elnöke. A veterán politikust egy éve kérte fel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készítsen el egy anyagot az EU versenyképességének helyzetéről és esélyeiről. A jelentést eredetileg sokkal korábbra várták, most azonban nagyon sok fórumon meg fog fordulni. Témája miatt a soros magyar elnökségnek is fontos dokumentum, a tartalma miatt azonban nem biztos, hogy népszerű lesz az Orbán-kormányban.

A Draghi-jelentés talán legkézzelfoghatóbb tartalmi eleme, hogy az EU versenyképességének növelése érdekében a tagállamoknak éves szinten 750-800 milliárd eurót kell beruházniuk. Ez azonban sok, eddig tabuként kezelt uniós politikát felülírna.

Mario Draghi úgy foglalta össze, hogy az innováción és az ellenállóképességen alapul az EU jövőbeni versenyképessége, amelynek része a képességfejlesztés és a technológiai ipar fejlesztése. Mindebbe akkor kell belevágni, amikor a második világháború óta először jelentős összeget kell fordítani a védekezésre – az eddig alapvetésként kezelt olcsó orosz energia nélkül. Ami a világgazdaság meghatározó szereplőit illeti, az Egyesült Államok saját piacvédelmi és beruházásösztönző intézkedéseivel feladta a leckét Európának és legalább ekkora figyelmet kell fordítani Kína – sokszor joggal bírált és támadott -, államilag ösztönzött beruházás politikájára.

Európa a világ legnyitottabb piaca, így konklúzióképpen a kereskedelmi politikáinak pragmatikusnak, konkrétnak és védekezőnek kell lennie Kínával szemben

– fogalmazott Draghi. Az olasz politikus többször is visszatért ahhoz a ponthoz, hogy az EU-nak gyorsabbnak és egységesebbnek kell lennie, mert a bizonytalanságot és a késlekedést kíméletlenül kihasználják a versenytársak. Itt példaként említette, hogy a még több területén mindig meglévő egyhangú szavazás ez ellen hat, ezért mindenhol át kell térni a többségi döntéshozatalra.

A fejlődésnek közös értékeken kell nyugodnia, így a tagállamok teljes együttműködésére van szüksége az EU-nak

– jelezte Draghi, s ebben a kijelentésben az együttműködésen van a hangsúly. Üzent az Európai Bizottságnak is, azt kérve, hogy dolgozzanak ki egyszerűbb bürokratikus szabályokat a vállalkozások számára. Emellett azt is aláhúzta, hogy a versenyképesség megvalósításához nem elég a kormányzati beruházások finanszírozása, hanem a

magánbefektetések felszabadítását célzó adóügyi ösztönzőkre is szükség van.

A négyszáz oldalt már tanulmányozza a magyar kormány is, sőt, személyesen Bóka János jelezte az X-en, hogy első lépésként elolvassa az anyagot.

Az Európai Néppárt frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy képviselőcsoportjuk régóta kiáll amellett, hogy a versenyképesség legyen az Európai Unió valamennyi politikájának vezérelve.

A Draghi-jelentés jogosan az innovációra és a jólét megteremtésére akarja helyezni a hangsúlyt. Komolyan csökkentenünk kell az európai vállalatokra nehezedő szabályozási terheket

– véli Andreas Schwab európai parlamenti képviselő, a néppárti képviselőcsoport egységes piaccal foglalkozó szóvivője Christian Ehler, a frakció iparral, kutatással és energiával foglalkozó szóvivője pedig úgy fogalmazott, hogy “meg kell teremtenünk az európai ipar üzleti alapját, és végre a szén-dioxid-mentesítéshez vezető utat az európai vállalatok versenyelőnyévé kell fordítanunk. A Draghi-jelentés számos kihívást azonosít, és konkrét utakat kínál a megoldásokhoz, amelyek mindegyike közös európai ambíciót és cselekvést igényel.”

Az EP liberális frakciója, a Renew Europe üdvözölte a Draghi-jelentést.

Ez a jelentés ébresztő egész Európa számára. Kontinensünk válaszút előtt áll: további európai integráció, befektetések és egyszerűsítések egy új gazdaság felépítéséhez, vagy a stagnálás veszélye

– húzta ala Valérie Hayer, a Renew Europe elnöke. A francia politikus figyelmeztet arra, hogy az erősebb gazdaság megteremtéséhez és a polgárok számára több lehetőséghez szükséges nagy reformok csak akkor következnek be, ha “legyőzik azokat a politikai szélsőségeseket, akik meg akarják akadályozni az európai fejlődést.”

Vannak azonban, akik még kritikusabbak a jelentéssel szemben. Az EUrologus érdeklődésére a ZOE Institute for Future-Fit Economies nevű civil szervezet szerint Draghi munkája nagyban hozzájárulhat a versenyképesség fokozásához, de hangsúlyozták, hogy nem szabad átfogó tervként kezelni, és többre lenne szükség a tartós jólét megteremtéséhez. A hosszú távú versenyképesség csak az egyesült Európából származhat – fogalmaztak.

Európa hosszú távú versenyképességének elérésében az a kihívás, hogy az EU vezetőinek magukévá kell tenniük a valóban páneurópai gondolkodásmódot. Draghi helyesen állapítja meg, hogy a fenntartható versenyképességhez sokkal több koordinációra és finanszírozásra lesz szükség, mint azt korábban láttuk

– jelentette ki Jakob Hafele, a ZOE Institute ügyvezető igazgatója és vezető közgazdásza. Hozzátette: „Az iparpolitika terén a további ipari koncentráció kockázatai nincsenek megfelelően kezelve. Bár Draghi elismeri, hogy a nagyvárosi területek jobb helyzetben vannak az ipari modernizáció előnyeinek kihasználására, elszalasztja a lehetőséget, hogy megmutassa, hogyan lehet felszabadítani a regionális gyártási potenciált a gazdaságilag lemaradt régiókban.”