Skip to content

Erdogan: A Krímet vissza kell adni Ukrajnának

Erdogan: A Krímet vissza kell adni Ukrajnának

Törökország, az Egyesült Államok és az ENSZ Közgyűlése is illegitimnek tartja a Krím félsziget annektálását.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán megerősítette Törökország változatlan támogatását Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, külön hangsúlyt helyezve a krími tatárok jogainak védelmére, írta meg az Anadolu Ajansı.

„Törökország támogatása Ukrajna területi egysége, szuverenitása és függetlensége mellett szilárd. Krím visszaadása Ukrajnának a nemzetközi jog követelménye” – mondta Erdogan videóüzenetben, amelyet a Negyedik Krími Platform Vezetői Csúcstalálkozón sugároztak. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy Törökország soha nem ismerte el Krím annektálását, amely csak fokozta a régió lakóinak szenvedését.

A török elnök köszönetet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és Mustafa Abdulcemil Kirimoglu krími tatár vezetőnek a csúcstalálkozó megszervezéséért, amely a krími tatárok kitelepítésének 80. évfordulójáról is megemlékezett. Beszédében örömét fejezte ki Nariman Celal szabadon bocsátása miatt, és reménykedik, hogy Hasan Ahmedov és Aziz Ahmedov mellett minden krími tatár fogoly is szabadulhat.

Orosz csapatok 2014 februárjában szállták meg a Krím félszigetet, és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hónappal később hivatalosan Oroszországhoz csatolta a területet. Azóta harcolnak a krími tatárok Ukrajna területi integritása védelmében.

Erdogan végül Törökország béke iránti törekvéseiről is beszélt: „Őszinte kívánságunk, hogy a háború egy igazságos és tartós békével érjen véget, amely Ukrajna területi integritásán, szuverenitásán és függetlenségén alapul.”

Törökország, az Egyesült Államok és az ENSZ Közgyűlése is illegitimnek tartja a félsziget annektálását.



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



5 Comments

  1. Névtelen
    2024.09.12. 06:50

    https://uploads.disquscdn.com/images/927081d7277b980e8a53338304d29a04a9cbd095be6c4da74091d8be8e4fc151.png?w=800&h=500
    Már nem rokonunk, inkább leszünk keleti szlávok!

  2. Névtelen
    2024.09.12. 12:24

    NABZM. Most akkor Orbán és helyi csatlósai zavarban vannak. Nyalják Putyin seggét, Erdogán seggét is, de most hogy?

    Nem lennék egy világháború esetén a helyükben. Mondjuk a magaméban sem.

    • Névtelen
      2024.09.12. 13:26

      Remélem, Szijjártó már bekérette a török nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását Erdogan szavai ellen! Hát hogy lesz így béke???

      • Névtelen
        2024.09.13. 14:11

        Minek?
        Kuba Törökországgal kezdődött; válaszlépés

        „A szervezkedésről az Egyesült Államok híres U–2-es kémrepülőgépei révén viszonylag hamar tudomást szerzett, ám sem Kennedy, sem Robert McNamara védelmi miniszter nem gondolta, hogy a Szovjetunió hajlandó lesz véghezvinni egy ilyen kockázatos és provokatív lépést.

        Az amerikai politikusok végül tévedtek, Hruscsov pedig mint a rakétaválság fő felelőse vonult be a történelembe, holott a két szuperhatalom biztonságpolitikai helyzete a látszólagosnál sokkal összetettebb volt: tény, hogy a kubai rakéták rendkívüli fenyegetést jelentettek az Egyesült Államok számára, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Washington – Nagy-Britanniában és Törökországban elhelyezett arzenáljával – szintén képes lett volna komoly csapást mérni riválisára. A szovjet lépés tehát sok szempontból inkább válaszlépés volt, amire Hruscsovot az állampárt keményvonalas politikusai egyébként is régóta ösztönözték.”

    • Névtelen
      2024.09.13. 14:07

      NYUGI VAN: „A nyugatiak által tovább sumákban vásárolt orosz energia, fedezi a háború kiadásait. „

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük