Mi várhat 2050-re az Alföldre, a Mátrára, a Balatonra, vagy épp Budapestre, ha nem történik radikális változás a klímapolitikában.
A Greenpeace szerint Magyarországnak nincs jövője új klímatörvény nélkül. A világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete ezért Magyarország 2050 néven kampányt indított, ebben pedig a szegedi önkormányzat néhány évvel ezelőtti Szeged Vision-kampányához hasonló módon mutatják be, mi várhat 2050-re az Alföldre, a Mátrára, a Balatonra, vagy épp Budapestre, ha nem történik radikális változás a klímapolitikában.
A Budapesti Műszaki Egyetem campusa betonfallal van körülvéve, és számos, ma még nem létező magasház is felfedezhető a képen, ezek egyikén egy vörös hőségriadót hirdető LED-kijelző látható a magasban. A sirályokat drónok helyettesítik, a kiszáradt mederben halak helyett a szemét az úr, amely több helyen ég is. Ezek mellett rozoga viskókban emberek laknak, vagy éppen szórakoznak.https://szegeder.hu/belfold/2024-09-14/hogyan-nezhet-ki-az-alfold-nehany-evtized-mulva/66db318847d3c003ed2baca1
„Az 1911-es év sokáig emlékezetes marad az időjárás hevessége miatt.
A városok sültek és kapkodták a levegőt, miközben a tűző nap és a forró szél elszárította a kukoricát
Anglia megperzselődött, Franciaország és Németország pedig izzott. Nyugat-Kanadában a hőmérő higanyszála 37,7 C fok fölé emelkedett, és a bálnavadászok a sarkvidékről jelentették, hogy nyílt víz van ott, ahol korábban mindig is szilárd jég volt.
Izlandon kellemes volt a nyár.
Augusztusban Albertát gyilkos fagy látogatta meg. (Kanada)
ősz folyamán az Atlanti-óceán északi részét olyan heves viharok sorozata gyötörte, amelyeket a legrégebbi tengeri kapitányok sem ismertek.
Novemberben a déli államokat gyilkos fagy látogatta meg, a december pedig magas hőmérséklete miatt volt figyelemre méltó.
Az idősebbek körében az az általános benyomás, hogy a régi jó tél, amikor „a hó tizenöt láb mély volt és hat hónapig tartott”, már nem jön el többé.
Az 1878-as év átlaghőmérséklete ugyanolyan magas volt, mint az 1911-esé.
Úgy tűnik, hogy a mérsékelt változások egy körülbelül 35 éves ciklusban következnek be
http://napfolt.mypressonline.com/figyelemre-melto-idojaras-1912″
KLÍMAHISZTI , KORRUPCIÓHISZTI EGY KUTYA.
„A világhírű magyar korrupció egész egyszerűen nem létezik a Világbank statisztikái szerint .
Egy térkép, amelyen azt látni, hogy az egyes országokban a cégek mekkora aránya tapasztalt korrupciós jellegű kérést.
A szakértő rámutat: „Ez a szám 66 százalék körüli, azaz 3-ból 2 céget érint Jemenben, 50 százalék körüli, azaz minden második céget érint Afganisztánban, Angolában, Dél-Szudánban, Irakban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Libériai Köztársaságban, 33 százalék körüli, azaz minden harmadik céget érint Albániában, Csádban, Maliban, Marokkóban, Ukrajnában, Vietnámban, 25 százalék körüli, azaz minden negyedik céget érint Bangladesben, Indiában, Kambodzsában, Kamerunban, Mongóliában, Mozambikban, Nigériában, Oroszországban.”
Összevetésben a fent felsoroltakkal, a magyar mutató 1,2 százalék volt 2023-ban – mutat rá Sebestyén, hozzátéve, „még az EU-n belül is számos ország »büszkélkedhet« magasabb korrupcióval”.
Ilyenek például :
Csehország (3,5 százalék)
Belgium (4,3 százalék)
Lettország (2 százalék)
Dánia (3,4 százalék)
Spanyolország (3,5 százalék)
Portugália (7,7 százalék)
Horvátország (6,8 százalék)
Görögország (5,5 százalék)
Olaszország (11,8 százalék)
Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar korrupció globális szinten nézve lényegében nulla, de még Európában is jónak számít.”
Valami forrás esetleg?
itt már nagyon meleg van.
Bese PAPI