Az I. világháború során (1917/18-ban) a brit hadsereg elfoglalta a Szentföldnek / Kánaánnak is nevezett területet az Oszmán Birodalomtól. 1920-tól a Népszövetségtől kapott megbízás („mandátum”) alapján igazgatták. Az alapvetően arab (muszlim és keresztény) lakosságú területre fokozatosan érkeztek zsidó telepesek, a cionista eszmét követve.
Az ENSZ Közgyűlése 1947 novemberében szavazta meg a fent látható tervet: megalakult volna egy zsidó és egy arab állam, Jeruzsálem pedig (a három monoteista vallás szent városa) pedig nemzetközi („semleges”) terület lett volna.
A terv csak részben valósult meg: Izraelt kikiáltották 1948 májusában.
Az arab államok (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon) erre támadással reagáltak, de Izrael legyőzte őket az 1. arab-izraeli háborúban (1948/49).
Izrael nagyobb lett, mint amit az 1947-es ENSZ-terv előirányzott: területeket foglaltak el a zsidó harcosok, ahonnan palesztinokat űztek el.
A 2. arab-izraeli háború (1956 okt-nov). „szuezi válság” néven ismerős. Izrael megtámadta Egyiptomot (tankjaik átszáguldottak a Sínai-félszigeten), november elején partra szálltak az angol és francia egységek Szueznél – de a szovjet fenyegetés megmentett Egyiptomot a vereségtől és a támadóknak vissza kellett vonulniuk.
1967 júniusában zajlott le a híres „hatnapos háború„. Izrael („preventatív csapásként”) lebombázta a szomszédos arab haderőket, majd támadásba lendültek tankjaik.
1956-os sikereiket megismételve, megint villámgyorsan birtokba vették a Sínai-félszigetet.
1967-ben Izrael olyan területeket hódított meg, ahol akkor nem éltek zsidó emberek: a Sínai-félszigeten kívül a Gázai-övezetet, Nyugat-Jeruzsálemet, Ciszjordániát és a Golán-fennsíkot.
A negyedik arab-izraeli háború (1973 októbere, „Jom KIppur háború”) arab államok támadásával indult – kezdetben meglepetést és válságot okozott Izraelben. Az egyiptomi csapatok átkeltek a Szuezi-csatornán és leküzdötték a Bar-Lev vonalat.
Az izraeli harckocsizók azonban idővel támadásba lendültek (ez volt a történelem legnagyobb tancsatája!), legyőzték Egyiptom szovjet tankjait és bekerítették az egyiptomi katonákat.
Hasonlóan zajlott a küzdelem a kisebb területű – de stratégiailag fontosabb – Golán fennsíkon. Itt szír csapatok támadtak, de az izraeliek megállították őket, majd átmentek ellentámadásba.
Az 1973-as háború (és főként az 1978-as „Camp David-i” béke után Izrael fokozatosan kivonult a Sínai-félszigetről. (Sőt a 2000-es években a Gázai övezetből is).
A ’90-es évek óta létezik a Palesztin Hatóság Ciszjordániában, de 1967 óta ezen a földrajzi területen (angolul „West Bank”) folyamatosan épülnek zsidó telepek, ezért jelen van az izraeli hadsereg, számtalan ellenőrző pontot tart fenn és kisebb-nagyobb enklávékra tagolja a palesztin területeket.
Izrael betonfalat is épített – védelmi célból. Elvileg a fal Izrael és Ciszjordánia határán létezik, gyakorlatilag azonban mélyen „belemarkol” Ciszjordániába, túlmutat az 1948/1967-es határokon és számtalan zsidó telepet „csatol” nem hivatalosan Izraelhez.
A Golán-fennsík is izraeli fennhatóság alatt áll, immár több, mint öt évtizede.
A Gázai-övezet a Föld egyik legsűrűbben lakott területe. Gáza városán kívül kisebb települések is tartoznak ide.https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/2023/11/22/terkepek_palesztina_izrael_veres_xx_szazadi_tortenelmehez?utm_medium=doboz&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=kult