A Kiliándéli Közösség már jóval korábban, az önkormányzat integrált településfejlesztési stratégiájának kritikájában aggodalmát fejezte ki a Peja park sorsát illetően. A nap
Nem is értem. Komolyan bizonygatni kell, hogy mekkora érték, nem mellesleg kuriózum, egy összefüggő zöldterületet képező park a városrész szívében?! S hogy inkább annak további zöldítésére kellene forrásokat fordítani, ha már a város névleg elkötelezte magát a GreenCity elvek mellett?! Vagy hogy egy négysávos út mellett nem feltétlenül egészséget szolgáló tevékenység a futás?! Vagy hogy az épített és a természeti környezet eloszlása már régóta óriási aránytalanságokat mutat?! (Hogyan is alakul a szállópor koncentrációja az év különböző időszakaiban Miskolc egyes régióiban?!) Kiliándél legnagyobb közterét beépítették; Bulgárföldön hamarosan egy óriási zöldterület helyén bevásárlóközpont épül több száz parkolóval, a növekvő forgalom minden vonzatával együtt! Kiliánban egyenesen tragikus fapusztulási hullám söpör végig az utóbbi években! Mégis hová hátráljanak a zöldterületért, az egészséges és élhető városi környezetért aggódó civilek?! Miféle egyensúly? Miféle harmónia? Az Önkormányzat éveken keresztül mantrázta a részvételiség és a társadalmasítás elengedhetetlenségét! S aztán a lakosság ismét utólag, a kész tények birtokában értesül a „feljesztési” tervekről. Most pedig a döntéshozók legyártják hozzá a megfelelő érveket. Sajnos kiábrándítóan ismerős mintázat! A Kiliándéli Közösség már jóval korábban, az önkormányzat integrált településfejlesztési stratégiájának kritikájában aggodalmát fejezte ki a Peja park sorsát illetően. És most itt állunk egy társadalmilag erősen megosztó és a felelősség kérdését jogosan felvető kezdeményezés megvalósulásának a küszöbén!