| Mivel bizonyíthatja egy transz személy a nemét az OIF előtt, ha az irataiban meg akarja azt változtatni?
Ilyenkor nem a biológiai, hanem a társadalmi nemről beszélünk. Vannak országok, ahol teljesen liberális gyakorlatot követnek a hatóságok, és egy nyilatkozattétel is elég bizonyíték hozzá, hogy elismerjék valakinek a nemváltozását. Mi ebben a konkrét ügyben egy nőgyógyászati és egy pszichiátriai szakvéleményt szolgáltattunk bizonyítékként. Utóbbi alapján az ügyfelünk teljes mértékben transzneműként azonosítja magát, férfiként éli meg a mindennapjait. Szerintem mi ezzel a nemváltoztatást megfelelően alátámasztottuk, az OIF az eljárásban mégis utalt rá, hogy ennek elismeréséhez nemi megerősítő beavatkozásra volna szükség.
Mivel ebben az ügyben a transzneműség volt az üldözési ok, aminek alapján az OIF korábban már elismerte a kérelmezőt menekültként, ezért a főtanácsnok véleménye szerint az elismerő határozaton kívül itt nincs is szükség más bizonyítékra. Ha a menekültügyi eljárásban ezt már tisztázták és a magyar hatóság a nemváltást tulajdonképpen elfogadta, elismerte azzal, hogy az amiatt fenyegető üldözésre tekintettel menekültként elismerte az ügyfelünket, akkor eleve férfiként kellett volna bejegyezni őt a menekültek anyakönyvi nyilvántartásába.
Mi az a “nemi megerősítő beavatkozás”, és hogy merül fel, hogy ezt esetleg előírja valakinek az OIF?
Ez a nemi átalakító műtétet jelenti, ami nemcsak invazív beavatkozás, de van egy olyan hátulütője is, hogy nem visszafordítható.
A főtanácsnok egyértelmű nemmel felelt a kérdésre, hogy elvárhatja-e a hatóság nemi átalakító műtét elvégzését attól, aki az irataiban meg akarja változtatni a nemét. A válasza egyébként egybecseng a strasbourgi bíróság gyakorlatával is, ahol hasonló esetekben már kimondták, hogy ez a túlzó elvárás sérti a magánélethez való jogot.
Mi a jelentősége a főtanácsnok javaslatának a nem jogi elismerésének magyarországi visszaállításáért folytatott küzdelemben?
A GDPR-ról általában nem a nemváltás jut először az ember eszébe, pedig mivel minden személyes adat kezelésére vonatkozik, ezért a nemre is. Szerepel benne a helyesbítéshez való jog, ami előírja, hogy a nyilvántartásokban mindig a valóságnak megfelelően kell tárolni az adatokat. Vagyis ha valakiről már a menekültügyi eljárásban elismeri az állam, hogy megváltoztatta a nemét, akkor azt tükröznie kell az iratainak is.
A főtanácsnok egy leszűkített kérdésben foglalt állást, de úgy gondolom, hogy ezen a vonalon lehet továbbmenni, és olyan esetekre alkalmazni a GDPR 16. cikkét, amikor valaki a Magyarországon anyakönyvezett születési nemét akarja megváltoztatni ugyanabban a nyilvántartásban. Ehhez azonban várhatóan legalább még egy előzetes döntéshozatali eljárásra lesz szükség, hogy a magyarok nyilvántartására vonatkozó szabályozásnak a GDPR-ral való összhangjáról az EUB állást foglaljon.
Mi a különbség egy menekültként elismert külföldi és egy magyar állampolgár lehetőségei között?
Ha ebből a főtanácsnoki véleményből indulunk ki, akkor egy menekültnek, aki a transzneműsége alapján kap védelmi státuszt, joga van a megélt neme szerinti nyilvántartáshoz. És ha őt később állampolgárként ismernék el Magyarországon, akkor már nem csak a menekültügyi, hanem a magyar anyakönyvi nyilvántartásban is ennek megfelelően kellene bejegyezni. Eszerint szerencsésebb helyzetben van, mivel a 33-as cikk bevezetése óta egy magyarországi születésű magyar állampolgár esetében csak születési nemet lehet nyilvántartani, és kifejezetten tiltják ennek a megváltoztatását.
Mi ezt nem kívánjuk annyiban hagyni. Továbbra is dolgozni fogunk az aktuális hazai szabályozás lebontásán, ami nem csak értelmetlen és gonosz, de teljesen összeegyeztethetetlen a nemzetközi sztenderdekkel, valamint a strasbourgi bíróság gyakorlatával.
|
