Az Észak-Alföldi régióban a legalacsonyabb a lakosság iskolai végzettsége, ami aggasztó gazdasági és társadalmi következményekkel járhat. Az érintett térségekben élők közül sokan még az általános iskolát sem fejezik be, ami jelentősen rontja a munkaerőpiaci esélyeiket, és a társadalmi mobilitást is gátolja.
A Pénzcentrum arra volt kíváncsi, hogy miként alakul a nyilvántartott álláskeresők száma és képzettségük az egyes régiókban. Vizsgálódásuk tárgya 3156 település volt, melyekből 42-ben minden 8 általános iskolát végzett lakos nyilvántartott álláskereső volt 2022-ben.
Az iskolai végzettség hiánya egy ördögi körhöz vezethet: a képzetlen fiatalok számára kevésbé elérhetőek a jobban fizető állások, ami hosszú távon fenntartja a térségek gazdasági lemaradását. A probléma kezeléséhez átfogó oktatási és szociális reformokra van szükség, hogy ezek a régiók kitörhessenek a szegénységből és lemaradásból. A szakértők szerint a helyzet súlyossága már nem csak helyi, hanem országos szinten is komoly beavatkozást igényel, hogy elkerüljük a további gazdasági és társadalmi szétszakadást.
A cikk említést tesz arról is, hogy Kemény István, Széchenyi-díjas magyar szociológus, az Esély című folyóirat 2003-as második számában elemezte a 2001-es népszámlálási adatokat. Megállapítása szerint különösen Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád) és az Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) mutatói aggasztóak. Példaként Szabolcs megyében a 15 év feletti lakosság 16%-a még a 8 általános iskolát sem végezte el, 54%-nak csak alapfokú végzettsége van, és mindössze 29,8%-uk rendelkezik érettségivel.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH munkanélküliségi rátái is ezt a tendenciát erősítik.
A teljes cikk és további statisztikák ide kattintva olvashatók.