A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felületű Földabrosz idén két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. A 2005-ben elhunyt térképtörténész, Szántai Lajos szenvedélyes munkával több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. A másik kollekció, amely a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeiből nyújt kínálatot, Szalai Bélától, a magyar várak, városok kora újkori grafikai metszetanyagának gyűjtőjétől és katalógusba rendezőjétől származik.
A 16. században már világszínvonalú ismeretek álltak a kartográfusok rendelkezésére
A Szántai-gyűjtemény egyik legfigyelemreméltóbb darabja Lipszky János térképész, huszártiszt 19. század elején készült Magyarország-térképe, amely a csillagászati mérésekkel hitelesített határok mellett nyelvtörténeti, névtörténeti adattárként is értékes, ugyanis mintegy húszezer településnév szerepel rajta. A térkép részletgazdagságát a 20. századi mérések is igazolták, a munka nemzetközi összevetésben is a korszak legaprólékosabb földrajzi ábrázolásai közé tartozik. A Szalai-gyűjtemény egyik kimagaslóan míves térképe pedig az angol John Speed atlaszában publikált mű, amely 1627 és 1676 között számos kiadásban jelent meg. Speed jól ismert Magyarország-térképének különlegessége a díszkerete, amelyben felül a Magyar Királyság fontos városainak vedutái, két oldalán pedig magyar viselettípusok stilizált ábrázolásai láthatók gazdag, szép kivitelben.
A magyar történeti földrajz szempontjából kiemelkedő értékű darabok közé tartozik a Földabrosz kínálatából a híres csillagász, Hell Miksa térképe, amely Magyarország honfoglalás kori területét mutatja be Anonymus Gesta Hungarorum című műve alapján. Sigmund Gabriel Hipschmann nürnbergi metsző és festő munkái a török kori magyar várakat és erődítményeket ábrázolják a 17. századból. Nicolas de Fer Erdély-térképe pedig a 18. század elejének nemzetiségi viszonyait szemlélteti.
Különlegességnek számít a platform friss gyarapodásából Korabinszky János Mátyás méltán híres országtérképe, amely a gazdasági földrajz és a térképtudomány határterületének kiemelkedő példájaként tárja a szemlélő elé egy természeti kincsekben bővelkedő ország összképét. Korabinszky adatgazdag munkája hatalmas szakmai próbatétel volt a maga korában, hiszen műve az ország gazdag természeti adottságait, gazdasági, ipari, bányászati, mezőgazdasági és más tevékenységeit együttesen igyekszik bemutatni közel száz jelkulcs használatával.https://mandiner.hu/kultura/2024/09/magyar-multunk-az-antik-terkepeken