A „gazdasági semlegesség” a régi-új mottó.
Valami lesz – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédét.
A békemisszió, a háború és az árvíz miatt mindeddig elterelődött a figyelem a magyar soros uniós elnökségről. A versenyképességgel és a gazdasági semlegességgel is sokat fogunk foglalkozni a jövőben. Orbán szerint a versenyképességet könnyű elképzelni. A gazdasági semlegesség elképzelése sokkal nehezebb. A semlegesség szót ismerjük, de nem a gazdaság kapcsán szoktuk használni. A miniszterelnök kísérletet tesz a kifejezés bevezetésére.
Megpróbálta megíratni a beszédét a ChatGPT-vel. Legyen harcos beszéd! – utasította az algoritmust Orbán. 5-ös skálán 4-es adott neki, veszélyben a szövegírók és újságírók munkája.
A magyar elnökség középpontjában a versenyképesség áll. Rá kellene venni az európai vezetőket, hogy kössenek versenyképességi paktumot. Intellektuálisan sem egyszerű eljutni egy ilyen paktumig, össze kell hozni, miben értenek egyet a vezetők. Akadályt jelentenek a gyerekesen viselkedő miniszterek és biztosok, akik nem akarnak eljönni Budapestre.
Komoly aggodalomra ad okot két politikai probléma. Nem szokás, neveletlenség Brüsszelben a problémákról beszélni. A hanyatlásról beszélni különösen tabu téma. Aki hanyatlásról beszél, az megkapja a nyugatellenesség bélyegét. De most Mario Draghit felkérték, hogy készítsen jelentést az EU versenyképességi helyzetéről. Orbán szerint a legfontosabb megállapítások:
- A gazdasági növekedés két évtizede lassabb az USA-nál, Kína felzárkózott.
- Európa Oroszországból elégítette ki energiaigényét. Az olcsó energiaforrás mára eltűnt. Az EU egy teljes évi GDP növekedését vesztette el emiatt. És sok beruházásra volt szükség. Az USA-hoz képest többszörös energiaárak vannak az USA-hoz képest.
- Az EU lemarad az innovációban. Sok vállalkozás panaszkodik a szabályozásra, adminisztrációra.
- Vége annak a korszaknak, amikor a munkaerő bővülése hajtja a gazdasági növekedést. A migráció nem ellensúlyozza az európai népesség fogyását.
- 2030-ig akkor is a fosszilis energia ára lesz a meghatározó, ha teljesülnek a megújulós források üzembe állítására vonatkozó célkitűzések.
- Az akkuipart fejleszteni kell.
- Az éghajlatpolitika nem írhatja felül az iparpolitikát feltételek nélkül.
A miniszterelnök nem akarja tovább untatni hallgatóságát a Draghi-jelentéssel. A javaslatokat nem ismerteti, egyrészt mert egybevágnak a kormány elképzeléseivel, másrészt mert nem: föderalista EU-t sürget. Orbán szerint a lényeg, hogy a világgazdaság megváltozott. Ázsia felemelkedett.
Mi a nyugat válasza? A blokkosodás – véli Orbán. A keleti és nyugati világgazdaságot próbálják elválasztani. Ez visszatérés a hidegháború logikájához. Ezzel kettétörik a világgazdaságot. Ez a valóság, ez történik – véli Orbán. A kelet ezt egy ideig meg akarta akadályozni. De most már gőzerővel zajlik egy saját pénzügyi rendszer kialakítása. A dollár alapú elszámolási rendszer helyett egy másikat. Ha ez bekövetkezik, a kettétört világ létrejön, két pénzügyi rendszerben fogunk létezni. Ez Orbán szerint nincs messze.
Az EU-ban két irányzat létezik. A transzatlanti irányzat (az Európai Tanács fele) úgy látja, fogadjuk el, hogy két fél világgazdaság van. Európa tagozódjon be az USA mellé, alá. A másik irányzat szerint stratégiai autonómiára van szükség. Ezt a francia elnök vezette be. Orbán szerint ez sem fog működni. Mert ennek részeként föderális Európát látnak.
Orbán szerint a föderális Európa vágyálom. Három okból. Az egyik a migráció, nem lehet föderális migrációs politikát csinálni. A jóléti különbségek miatt sem működik a föderalizmus. A közös hitelfelvétel sem működik – pedig a föderális Európához közös hitelfelvétel kell.
Orbán szerint csak nemzeti alapon lehet stratégiai önállóságot megvalósítani.
Ez a gondolat kisebbségben van az EU-ban. Nem is lesz közös válasz az európai versenyképeeség problémájára. Ezért saját magyar megoldásra van szükség.
Európában mindenki tönkre megy, ha visszatérünk a blokkosodáshoz. A kis korrekciók nem lesznek elégségesek, új világ van, új gazdaságpolitikát kell hirdetni, legalábbis új fejezetet.
A feladat, hogy Magyarország megfogalmazza, mi az a gazdasági semlegesség.
Magyarország régóta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat, nem tudtuk, hogy mi az a gazdasági semlegesség, de az életünk részévé vált – véli Orbán. Példaként azt említi, hogy a pandémia idején orosz és kínai vakcinát is vettünk.
A gazdasági semlegesség lényege, hogy lesznek átfedési felületek, áteresztési pontok, ahol a két világgazdaság érintkezik. Mi pont azon a helyen vagyunk, ahol a világgazdasági rendszerek, pénzfolyamok találkoznak, találkoznak majd.
Mik az alapelvek?
- Mi döntjük el, kivel üzletelünk. Közvetlenül.
- Azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri.
- Csak a saját értékeink alapján tárgyalunk. (Az EU-ban, az USA-ban “árukapcsolások” vannak. Orbán szerint az EU-forrásokat a gyermekvédelmi törvény miatt függesztették föl.)
- Minden égtáj felé tájékozódni kell. (A modernitás, a modernizáció nem kizárólag nyugati kategória. Keleten is van rá példa bőven.)
Mi a tartalma a gazdasági semlegességnek?
- Finanszírozás. Nem lehet csak egy irányból forrásokat bevonni.
- Beruházás. Nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között.
- Piaci semlegesség. Annak adunk el, aki megveszi.
- Technológiai semlegesség. (Például ott van a Paks II. Az egy interkontinentális beruházás, az oroszok mellett amerikaiak is dolgoznak rajta stb.)
- Energia.
Orbán szerint az EU beleragad a 3 százalék alatti gazdasági növekedés sávjába. Ez nekünk kevés – mondja Orbán. Nekünk 3-6 százalék között kell lennünk hosszabb távon. Jövőre ebben a sávban már benne lehetünk Orbán szerint.
„Magyarország már teljesítette az összes olyan kritériumot, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a forrásokat felszabadítsuk
De mán mikor!”