69 éves nyugdíjkorhatár, a Nők40 lassú bedarálása – itt vannak a titkos nyugdíjjelentés javaslatai
Fotó: Archív. MALÉV sztyuvik
A GRANTIS megszerezte azt a nemzetközi nyugdíjjelentést, amit június 30-ig kellett
volna bemutatnia a magyar kormánynak társadalmi egyeztetésre és ami az első
lépése volt az Európai Bizottságnak ígért nyugdíjreform irányába. A magyar
kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar
nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az
OECD.
Az OECD jelentésének célja feltárni azokat a megoldásokat, amikkel a jelenlegi
nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon. A főbb javaslatok a következők:
Nyugdíjkorhatár igazítása a várható élettartamhoz: egy év növekedés a 65 éves
kortól várható élettartamban 8 hónappal növelje a nyugdíjkorhatárt.
Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re,
ha elindulna a reform 2025-ben.
Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció
alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat
szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet
javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel lehet korábbi a
nyugdíjkorhatárnál, hogy az ne jelentsen extra terhet.
Az OECD szerint ez a lépés járulna hozzá leginkább a fenntarthatósághoz, GDP-
arányosan 2,2 százalékot spórolnánk 2070-ben, ha 2035-ben indítanánk, akkor 1,7
százalékot.
Nők40 fokozatos szigorítása: a szervezet szerint egy alsó korhatárt – a javaslat 60
év – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan
emelni. A szolgálati évek fokozatos növelése 1,1 százalékos megtakarítást hozna
2070-ben GDP-arányosan.
Az OECD felvázol egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a
Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők
esetében. A jelentés megjegyzi, hogy nagyban nőne így a nők jelenléte a
munkaerőpiacon és nagyjából 1 százalékkal csökkenne a költségvetési teher, nem
számolva a befolyó plusz adókkal és a 0,3%-os várható nyugdíjjárulékkal.

13. havi nyugdíj korlátozása: legyen indexált felső határa, hogy mennyit fizetnek ki
13. havi nyugdíjként. Ez egy 0,3 százalékos megtakarítást eredményez 2070-ben a
költségvetésben, ha az átlagnyugdíj összege lenne a felső plafon.
Járulékemelés: az OECD javaslata szerint a járulékokat 10,8 százalékponttal
kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra. Arra
ugyanakkor hosszasan felhívják a figyelmet, hogy az OECD-országokon belül
jelenleg is Magyarországon a tizenegyedik legnagyobb az adóék, nyolc
százalékpont hozzáadásával hazánk a második helyre ugrana és hatalmas
visszaesést okozna az egy főre jutó GDP-ben.
További javaslatok a valorizáció átalakítása, kizárólag a keresetek helyett a
keresetek és az infláció keveréke alapján történjen a valorizálás, de javasolják a
nyugdíjskála átalakítását is, továbbá a járulékok és kifizetések egymáshoz
történő igazítását.
Az OECD szerint kombinált megoldásban is érdemes gondolkodnia a magyar
jogalkotónak: 2,6 százalékos megtakarítást lehetne elérni a várható élettartamhoz
kötött nyugdíjkorhatár emelésével és a Nők40 átalakításával.
Rossz állapotban a magyar öngondoskodás
Az OECD kiegészítő javaslatai között megjegyzi, hogy hazánkban „extrém alacsony”
az öngondoskodás mértéke a tagországokhoz viszonyítva. Az okok között említik az
aránylag magas helyettesítési rátát az állami nyugdíj esetén és a magánnyugdíjak
államosításából fakadó alacsony bizalmi szintet, továbbá az alacsony pénzügyi
edukációt.
Az OECD javaslata
– a nyugdíjprobléma tudatosítása és a bizalom építése kommunikációs
kampányokkal
– eszközkészlet kialakítása, ami szemlélteti és megérteti, hogy miért érdemes
privát nyugdíjtőkét felépíteni
– és érdemes lenne egy automatikus foglalkoztatói nyugdíjpillért létrehozni.

A Grantisról
A Grantis Hungary Zrt. a biztosítási és megtakarítási piac mára egyik legismertebb
független tanácsadó cége. Közel 70 fős szakértői csapata ügyfelei eligazodását