Arzén van a Sajó halaiban. A Mi Hazánknak  sem tetszik

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a rendelkezésre álló információk, valamint a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását.

A Nébih a honlapján megjelent írásban hozzáteszi, hogy bár Akut kockázat nem áll fenn, valamint a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek esetében is negatívak az eredmények, de a vizsgált halakban kimutatott arzéntartalom miatt azonban indokolt az elővigyázatosság.

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület hívta fel a Nébih figyelmét azon közösségi média hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolat a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, majd mintát vett a Sajó határhoz közeli részéből származó növényevő és ragadozó halakból toxikus nehézfémek jelenlétének vizsgálata céljából.

A Nébih megjegyzi, egyeztetési szakaszban van egy rendelettervezet, amely az édesvízi halakra is megállapítana arzénra vonatkozó maximális szintet, érvényes jogi alap hiányában azonban a hatósági minták jelenleg nem minősíthetőek. A Sajóból kifogott halak esetében ugyanakkor elmondható, hogy az idősebb, növényevő egyedekben mért arzéntartalom meghaladta a tervezet szerinti határértéket. A fiatalabb, ragadozó halak mintái határértékhez közeli, vagy azt kismértékben meghaladó arzénmennyiséget tartalmaztak.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a halhús nem tartalmaz olyan mennyiségű arzént, ami akut mérgezést okozna, ugyanakkor kis koncentrációban, de hosszan tartó bevitele már egészségügyi kockázattal járhat. Ezért indokolt újabb értesítésig mellőzni a Sajó halállományának étkezési célú felhasználását.

Frissítés: Az alábbi közleményt juttatta el a Mi Hazánk Mozgalom szerkesztőségünknek.

“A Mi Hazánk Mozgalom a Sajó folyót érintő szennyezés kapcsán, Dr. Nagy István agrárminiszterhez intézett írásbeli kérdéseket annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen lépéseket tettek a szennyezés megállításért, illetve, hogy az EU soros elnökeként milyen hatékonyabb fellépést tervez a kormány az ügyben?
A minisztérium államtitkárától kapott semmitmondó választ elfogadhatatlannak tartjuk, hiszen nem rendszeres mérésekre van szükség, hanem a szennyeződés azonnali megállítására. Mivel a Sajó több mint 120 kilométeres magyarországi szakasza teljes egészében Borsod-Abaúj- Zemplén vármegyében található, a Mi Hazánk vármegyei frakciója különösen fontosnak tartja a folyót érintő szennyeződés vizsgálatát, annak azonnali megállítását.

A Mi Hazánk Borsod- Abaúj- Zemplén vármegyei képviselő a szlovák nagykövetségen keresztül a szlovák kormányhoz fordultak kérdésekkel és petícióval, amelyben többek közt ez szerepel:

≫Elvárjuk, hogy a szlovák kormány azonnali és érdemi lépéseket tegyen a probléma tényleges és végleges lezárására, állítsák meg a napi nyolc kiló arzén és egyéb szennyező anyagok folyóba ömlését, illetve tájékoztatást kérünk arról, hogy milyen érdemi lépéseket tettek és terveznek a katasztrófa elhárítására. A 2000-ben történt,Tiszát sújtó cianidszennyezés súlyos hatását szem előtt tartva, nem engedhetjük meg, hogy napi 7-8 kiló arzén ömöljön a Sajóba, csak azért, mert két és fél év alatt nem oldották meg a problémát.≪”