Saját farkába harapó magyar modell

A kormány gazdaságpolitikájától és az által kedvelt keleti gazdasági modelltől sem áll távol az a gazdasági hangsúly nem a fogyasztáson, hanem a beruházásokon van.

Mi történt? Részletesebben foglalkozott a nehezen beinduló hazai fogyasztás kérdésével a jegybank friss Inflációs jelentése. Ez alapján a legérdekesebb következtetések:

  • a fogyasztás volumene 14,9 százalékkal volt magasabb a 2021. első negyedévi szinthez képest az idei második negyedévben, ez európai összehasonlításban nem rossz, de azért még elég alacsony.
  • A magyar társadalom legjobban kereső ötödének reáljövedelme több mint 20 százalékkal nőtt 2021 elejéhez képest, miközben a legrosszabbul kereső 40 százaléké csak valamivel több, mint 10 százalékkal.
  • A magasabb jövedelmű háztartások húzták fel a lakossági fogyasztást, de ők a pénzük jelentősebb részét teszik félre, miközben a szegényebbek nem fogyasztanak.

Tágabb kontextus: több oka is van, hogy itthon alacsony a fogyasztás szintje, és többnek is köze van a kormány gazdaságpolitikájához.

  • Az elmúlt években uniós szinten is kiemelkedő infláció, a magas kamatok, a háborús riogatás, a magas jövedelműeket támogató kormányzati intézkedések, a kiskereskedelmi különadók, vagy a drága hazai ingatlanok, amikre sokat kell spórolni – ezek mind az okok közé tartoznak.

Felülnézet: a kormány által gyakran példaként beállított kelet-ázsiai gazdaságokban, mindenekelőtt Kínában a fogyasztás szintje tartósan alacsony, miután a „keleti fejlődési modell” alapeleme a beruházások priorizálása és az ezzel járó pénzügyi represszió. Ennek egyes jellemzői Magyarországon is tetten érhetők.

  • Ilyen például a munkajogok gyengítése, a „lustaságra ösztönző” szociális rendszer alulfinanszírozása, és az, hogy a az állam és a pénzügyi szektor forrásait a kiemelt ipari szektorok finanszírozása felé terelik.

Mi várható? Az MNB előrejelzése szerint a lakosság továbbra is óvatos marad, a fogyasztás idén 3,4–4, jövőre 3,4–4,4, 2026-ban pedig 2,9–3,9 százalék között bővülhet.

Tovább a G7 magyar modellről szóló cikkéhez

Tovább a G7 MNB-jelentésről szóló cikkéhez