Akad bőven szomorú példa arra, hogy nagy múltú vasüzemek csődhöz vezető nehézségei, majd megszűnése mélyen megváltoztatják az azokat övező térségekben élők kilátásait. Pont ezért az sem ritka, hogy a kormányok a gazdasági racionalitáson messze túlmutató mentőöveket dobva próbálják elodázni az elkerülhetetlennek tűnő gyárbezárásokat.

2008 és 2015 után ismét mély válságban van az acélipar

A társadalmi lecsúszás jelensége viszont egyáltalán nem ismeretlen Magyarországon sem, a nagy múltra visszatekintő borsodi kohászat nyomában már jóval nagyobb a szegénység kockázata az átlagosnál, a Pugliát jellemző szinttel vetekszik. Aligha lehet meglepő tehát az olasz kormány erőfeszítése arra, hogy a nagyságrendileg tízezer főt foglalkoztató tarantói üzemet megmentse, még akkor is, ha az általa okozott környezetszennyezés vélhetően hasonló nagyságrendben követelt emberéleteket azt.https://g7.hu/vallalat/20240929/gyotrelmes-a-nehezipari-videkek-sorsa-europaban-de-dunaujvaros-szerencses-lehet/