Az elmúlt hetek szabad-szemmel alig látható, egy-két forintos mozgásához képest váratlanul nagy áremelkedés jöhet szombaton a benzinkutakon: a benzin nagykereskedelmi ára 4, a gázolajé 5 forinttal nő holnaptól, egy lépésben hasonló áremelkedésre június óta nem volt példa. A benzin átlagára várhatóan 588 forint, míg a dízelé 595 forint lesz (feltéve, hogy a kutak többsége egy az egyben érvényesíti áraiban a nagykereskedelmi árak változását).
A háttérben a közel-keleti válság eszkalálódása áll. Emiatt ugyanis a világpiacokon egyrészt drágul az olaj: a hordónkénti Brent olajár október 1-jén reggel még 70 dollár volt, ma reggel már 78,5 dollár közelében járt. Másrészt gyengül a dollárral szemben a forint: szintén október 1-jén még 355 forint környékén volt az árfolyama, most 364 forint fölött van. Gyors átváltással kijön, hogy
a forintban számolt hordónként olajár így 24 850 forint környékéről 28 500 forint fölé ment, ami nagyjából 15 százalékos áremelkedést jelent – mindössze három nap alatt.
A mostani olajáremelkedést egy olyan időszakban váltotta ki a háború, amikor egyébként minden tényező, a keresleti és a kínálati is a csökkenés irányába mutatott – mondta kérdésünkre Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Az elmúlt két-három hónapban az ipari konjunktúra világszintű hanyatlása, és főleg Kína miatt jelentősen csökkent a kereslet (Kínában azért is, mert az autóiparban dinamikusan nő az e-autók súlya, illetve mert a nehézgépjárműveket cseppfolyós földgázra állítják át).
Közben a kínálat a nem OPEC-tagok termelésének növekedése miatt megugrott, Guyana, Brazília és az Egyesült Államok kitermelése nagyjából napi 1,5 millió hordóval nőtt, illetve nő 2025-ben, miközben csak nagyjából 900 ezer hordós az egész világ idei várható keresletnövekedése.
Az olajpiacokon így a határidős kereskedésben az utóbbi hónapokban a short, tehát áresésre játszó pozíciók száma meghaladta a long, azaz áremelkedésre számító pozíciókét. Ilyen a Covid-világjárvány időszakát leszámítva több mint húsz éve nem volt, mondja a szakértő.
Csakhogy ezt a helyzetet most igencsak megkavarta a közel-keleti háború. „Arra mindenki számított, hogy lesz katonai konfliktus Izrael és Irán között, a piac most azon aggódik, hogy milyen lesz ennek mértéke, iránya, illetve hogy mi lesz ennek a következménye” – mondta a szakértő. Az egyik kockázat, hogy Izrael a légicsapásokat az iráni olajfeldolgozó létesítmények ellen is irányítja – az ország napi olajtermelése nagyjából 3,7 millió hordó, vagyis a világpiacon is látható hatása lenne egy ilyen csapássorozatnak –, a másik az, hogy ha a konfliktus elmélyül, akkor Irán lezárja-e a Hormuzi-szorost. „Ha ezt megteszi, annak nagyon súlyos kihatása lehet a világ olajpiacára, ugyanis ezen a szoroson halad át a világ olajkereskedelmének 45 százaléka” – mondja Pletser.
Az utóbbi napokban az aggodalmat az fokozta, és mozgatta fel az árakat, hogy a Biden-kormányzatban állítólag szó volt az előbbiről, vagyis az iráni olajipar elleni izraeliek légicsapásokról. „Az látszik, hogy Washington próbálja most fékezni Netanjahut a háború elmélyítésében és kiszélesítésében, de ebben egyelőre nincs túl sok sikerük.” Ha lesznek ilyen légicsapások, vagy más módon mélyül el a krízis, akár pillanatok alatt 100 dollárra emelkedhet az olajár. Ha viszont a konfliktust sikerül rendezni, nem eszkalálódik a helyzet, akkor a szaúdi előrejelzések szerint az 50 dolláros olajár sem elképzelhetetlen – a kitermelést két éve önkéntesen visszafogó OPEC-tagállamok ugyanis hamarosan szintén növelhetik a kínálatot.