Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében került a pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosítása a parlament elé, aminek kedden kezdődött a vitája.
Ebbe a törvényjavaslatba tették be azokat a passzusokat, amelyek szerint a jövőben az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős, azaz a nemzetgazdasági miniszter jelölje ki – olvasható a portálon.
A javaslat, amely szerint a kijelölés 5 évig érvényes, tisztázza, mi az akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem: az elektromos meghajtású gépjárműben használt ipari akkumulátorral, annak hulladékával és az akkumulátorgyártás gyártási hulladékával kapcsolatos újrafeldolgozási tevékenységet ellátó létesítmény.
A kijelölés feltétele, hogy
- a helyszínen legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás
- vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás valósuljon meg.
A jogszabálytervezet szerint az iparügyekért felelős miniszter az akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem helyszínét rendeletben állapítja majd meg. A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a parlamenti tárgyalása 4–5 hétig tarthat, e szerint a menetrend szerint
Az akkubontás és az akkumulátorok újrahasznosítása lehet a magyar kormány következő nagy projektje az akkumulátorgyárak felfuttatása után. A kormány ezen a területen is ázsiai társaságokkal működne együtt, de itt most, legalábbis egyelőre, nem Kína lehet az abszolút befutó.
Nagy Márton még augusztus végén egy az iparágban éllovas, dél-koreai cég vezetőivel tárgyalt a témában, Budapesten. Akkor derült ki az is, hogy az akkubontó projekt igencsak sürgős a kormánynak.
Magyarországon jelenleg is működik néhány akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem, mint például a dél-koreai tulajdonú SungEl Hitech Hungary Kft. bátonyterenyei létesítménye, amelynek korábban határozatlan időre, a szennyezőanyagok kibocsátása miatt elvették a működési engedélyét is. Emiatt a lakosság és a zöldszervezetek is aggodalmukat fejezték ki korábban a nagyobb ipari üzemek lehetséges környezeti hatásai miatt.
„Miskolc városnak legtöbb mínusz milliárdot hozó polihisztor asszonya
Hajrá belga-osztrák magyarországi mészkő-, mész-, mészhidrát üzemek!
Hajrá német-francia-ír- osztrák magyarországi cementgyárak, betonüzemek!
Hadd vigyék ki a pénzt a magyar mész- és cement kvótákból.”
A bünti a mienk, a haszon az övék.