Veszélyes szennyezést mutattak ki a magyar határ közelébe lévő cementgyár környékén
ROBERT NEMETI www.robertnemeti.com

A Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) nemrégiben lezárult vizsgálata aggasztó eredményeket hozott napvilágra a tornai cementgyár környékén. A mérések szerint a térségben jelentős mennyiségű dioxin és más mérgező anyagok jelenléte mutatható ki, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent a környék lakosai számára – derül ki a szlovákiai Új Szó írásából.

Az elmúlt években a KSK hivatalához számos panasz érkezett a cementgyárral kapcsolatban. A Torna környéki 13 falu lakói egyre növekvő aggodalommal figyelték környezetük változásait: a levegő minőségének romlását, a kertekben lerakódó fekete port és a kellemetlen szagokat. Emellett a megnövekedett megbetegedések száma is riasztó jelzés volt számukra. Rastislav Trnka megyeelnök elmondása szerint ezek a panaszok indították el a vizsgálatot, amely a környezetvédelmi alaptól kapott 85 ezer eurós támogatásból valósult meg.

Torna (szlovákul: Turňa nad Bodvou) Kassától 34 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján helyezkedik el, közvetlenül a magyar határnál.

Az Ekolive s.r.o. által végzett átfogó felmérés során a szakemberek a környezet számos elemét vizsgálták. Talaj-, üledék-, moha-, fakéreg- és tejmintákat elemeztek, sőt, még a közeli Szádelő községből származó tojásokat is megvizsgálták. Az eredmények megdöbbentőek voltak: a tojásokban talált dioxinok és dioxinszerű PCB-k mennyisége csaknem ötszörösen haladta meg a megengedett értéket. A szakértők figyelmeztetése szerint már heti egy ilyen tojás fogyasztása is komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, függően az egyén testsúlyától.

A dioxinok rendkívül veszélyes vegyületek, amelyek hosszú távú hatásai súlyosak lehetnek. Károsítják az immun- és hormonrendszert, elősegítik a daganatos megbetegedések kialakulását, és negatívan befolyásolják a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer működését is. Nem csoda, hogy a környezetvédelmi minisztérium a legmérgezőbb, ember által valaha előállított vegyi anyagok közé sorolja őket.

A vizsgálat eredményeire reagálva Kassa megye több intézkedést is javasol a helyzet javítására. Trnka megyeelnök hangsúlyozta, hogy szigorúbb kibocsátási határértékek bevezetésére van szükség a légszennyező forrásokra vonatkozóan. Emellett fontosnak tartják a legújabb technológiák alkalmazását a kibocsátás csökkentésére, valamint a használt szilárd alternatív tüzelőanyagok minőségének újraértékelését. A megye azt is javasolja, hogy növeljék a büntetések összegét és az ellenőrzések gyakoriságát ismételt szabálysértések esetén. Hosszú távú megoldásként felmerült a cementgyár körüli fatelepítés és a dioxin-kibocsátás folyamatos ellenőrzésének ötlete is.

A cementgyárat üzemeltető Danucem vezetősége azonban vitatja a megye által közölt eredményeket. Alžbeta Timárová, a vállalat szóvivője elmondta, hogy az elmúlt hónapokban közel 60 000 eurót fektettek további mérésekbe, válaszul a cementgyárral szemben megfogalmazott vádakra. Egy független akkreditált laboratórium által végzett tanulmány szerintük nem bizonyította, hogy a káros anyagok kibocsátása közvetlenül a cementgyárhoz lenne köthető. Timárová rámutatott, hogy a szennyezés valószínűleg két konkrét településhez kapcsolódik, ahol a múltban PCB-anyagokkal dolgozhattak, vagy ahol a házi égetés jelenleg is terheli a légkört.

A Danucem szóvivője hangsúlyozta, hogy a tornai üzem nem dolgozik PCB-anyagokkal, nem tárolja és nem is égeti azokat. A vállalat saját hosszú távú mérései állításuk szerint a határértékek betartását mutatják. Ennek ellenére a Danucem továbbra is folytatja a saját költségén végzett méréseket, hogy tudományos alapon cáfolhassa az állításokat.

A helyzet összetettségét jól mutatja, hogy míg a megyei vizsgálat súlyos szennyezést mutatott ki, addig a Danucem saját mérései és egy független laboratórium vizsgálata más eredményeket hozott. A pontos okok felderítése és a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében valószínűleg további vizsgálatokra és egyeztetésekre lesz szükség a hatóságok, a cementgyár és a helyi lakosok között.

 

Forrás és fotó: Új Szó / Németi Róbert