Egy év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben Magyarországon alig 9 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok. De vajon melyik országban élnek jobban az idősek? A Bankmonitor számításai alapján Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját!
Egészen elképesztő sebességgel, 1 év leforgása alatt csaknem 40 százalékkal emelték a nyugdíjakat Romániában. Ugyanez idő alatt Magyarországon az inflációkövető indexálás alig 9 százalék nyugdíjemelést engedett meg. Nézzük, melyik országban hogyan alakult a nyugdíjasok helyzete az elmúlt 12 hónapban!
Mik a fő különbségek a román és a magyar nyugellátás között?
Egy évvel ezelőtt egyértelműen azt lehetett mondani, hogy a magyar nyugdíjrendszer ellátottjai több pénzből élnek, mint Romániában élő társaik. 2023 októberében az öregségi nyugdíjak átlagos összege Magyarországon 210 900 forint volt. A magyar nyugdíj teljes egészében adómentes juttatás, ráadásul a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően egy évben 13 alkalommal (februárban duplán) érkezik.
Ezzel szemben Romániában tavaly októberben 2249 lej (akkori árfolyamon kb. 174 500 forint) volt az átlagos öregségi nyugdíj. Azonban ez bruttó összeg, és adó terheli: a román nyugdíjakból a 2000 lejt meghaladó rész 10 százalékát adóként be kellett fizetni, így a román átlagnyugdíjas valójában csak nettó 2224 lejt (kb. 172 600 forintot) tudott zsebre tenni. Továbbá keleti szomszédunknál nem létezik az állandó 13. havi nyugdíj intézménye, azaz a romániai nyugdíjasok alapesetben csak évi 12 alkalommal részesülnek juttatásban.
Mennyivel nőttek egy év alatt a magyar és román nyugdíjak?
A romániai nyugdíjasok szempontjából valóságos „arany esztendő” lett a 2024-es év. Az év eleji nyugdíjemelés hatására januárban 13,9%-kal, 2563 lejre emelkedett az átlagnyugdíj. Majd egy nagyszabású nyugdíj-újraszámítási eljárás következtében szeptemberben újabb 21,8 százalékkal, 3127 lejre nőtt az átlagos öregségi nyugdíj összege. A két emelés együttesen azt eredményezte, hogy Romániában egy év leforgása alatt hajszál híján 40 százalékkal (!) nőtt a bruttó átlagnyugdíj.
Ugyanez idő alatt a magyar nyugdíjemelési metódus sokkal kevésbé volt bőkezű. 2023 novemberében 3,1 százalékos nyugdíjemelést kaptak a jogosultak, majd idén januárban a tervezett inflációval megegyező mértékű, 6 százalékos nyugdíjemelés érkezett. Ezek következtében – illetve a nyugdíjasok csoportjának természetes cserélődése révén – egy év alatt 10,7 százalékkal, 233 500 forintra nőtt az átlagos öregségi nyugdíj.
A román átlagnyugdíj mostanra lehagyta a magyart!
Romániában a bruttó 3127 lejes átlagnyugdíjból kb. 113 lejt levonnak adó formájában, de még így is 3014 lejt kapnak kézhez az átlagnyugdíjban részesülők. Ez a szeptemberben mért átlagos árfolyamon (79,38 lej/forint) átszámítva nettó 239 300 forintos juttatásnak felel meg. Láthattuk, hogy eközben a magyar átlagnyugdíj valamivel kevesebb, 233 500 forint volt.
Bármennyire is hihetetlen tehát, a számok azt mutatják, hogy 2024 szeptemberében a nettó román átlagnyugdíj lehagyta a magyart. Még az adó levonása után is 5800 forinttal több pénz maradt a román átlagnyugdíjas zsebében, mint a hasonló helyzetű magyar nyugdíjaséban.
További jó hír a romániai nyugdíjasok számára, hogy októbertől 2000 lejről 3000 lejre növekszik az adómentes nyugdíjrész összege. Ettől a hónaptól kezdve tehát sokaknak nőni fog a nettó nyugdíjuk: maradva a 3127 lejes átlagnyugdíj példájánál, a szeptemberi 113 lejes adóteher októbertől 13 lejre (azaz kb. 9 ezer forintról kb. 1 ezer forintra) enyhül. Ezen a nyugdíjszinten ez az intézkedés önmagában felér egy újabb 3,3 százalékos nyugdíjemeléssel.
Kik jártak jobban az elmúlt 12 hónapban?
Habár 2024. szeptemberben a román átlagnyugdíj megelőzte a magyart, az elmúlt 12 hónapot egyben szemlélve látszólag még komoly előnyt élveztek a magyar nyugdíjasok. A vizsgált időtávon a magyar átlagnyugdíj (a 13. havi nyugdíjjal együtt) évi 2,97 millió forintot tett ki. Ezzel szemben Romániában mindössze évi 2,33 millió forintnyi nettó jövedelmet biztosított az átlagnyugdíj.
Azonban ezek az összegek még nem alkalmasak az életszínvonal mérésére, hiszen a fogyasztói árak szintje az egyes országokban különbözik. A legfrissebb, 2023-as statisztikák szerint a magyar fogyasztói árak az Európai Unió átlagos árszínvonalának 75,8 százalékán helyezkedtek el, míg Romániában az átlagos uniós árszint 60,2 százalékát érzékelték a fogyasztók.
Vagyis bár Magyarországon az utóbbi egy évben 27 százalékkal több nettó jövedelmet biztosított az átlagnyugdíj, a 2023-as adatok alapján a magyar fogyasztói árak is 26 százalékkal magasabbak voltak (!) a romániai árszintnél. Ezek alapján a magyar nyugdíjtöbblet az életszínvonal terén legfeljebb hajszálnyi előnyt eredményezhetett.
A jövő pedig még ennél is borúsabb képet fest. A legfrissebb (2024. szeptemberi) átlagnyugdíj-adatokból kiindulva – és a 13. havi nyugdíjat is figyelembevéve – a következő egy évben 6 százalékra olvadhat a magyar nyugdíjtöbblet Romániához képest. Ez azt is jelenti, hogy hacsak nem kezdenek erőteljesen összezárni a magyar és román fogyasztói árak, akkor borítékolható módon Romániában jobban fognak élni az átlagnyugdíjban részesülők, mint magyar sorstársaik.
Kíváncsi vagy, hogy reálisan mennyi lesz az állami nyugdíjad? A Bankmonitor kalkulátorával most három kattintással megtudhatod!
Azt láthatjuk, hogy az unió egyik kormánya az ellenkező irányba megy, egyre távolodva a közös piactól. (…) Hogy tud egy kormány több európai befektetést bevonzani, ha ezzel párhuzamosan diszkriminálja az európai cégeket és jobban adóztatja őket másoknál? Hogyan tud európai cégeket bevonzani, ha egyik napról a másikra exportkorlátozásokat vezet be? Hogyan bízhatnak az európai cégek egy kormányban, ha mondvacsinált indokokkal vizsgálja őket, visszavonja az engedélyeiket, ha a közbeszerzések nagy része egy kis csoporthoz megy? Ez bizonytalanságot teremt és aláássa a befektetők bizalmát. Eközben Magyarországot lehagyták a közép-európai szomszédai az egy főre jutó GDP-t tekintve. Magyarország az unió szívében fekszik, a gazdaságának is ott lenne a helye. A magyar embereknek élveznie kellene a közös piac előnyeit
– fogalmazott beszédében az Európai Bizottság újraválasztott elnöke. Az üzenet egyértelmű: el lehet játszani a tapasztalt államférfit, aki aggódik Európa gazdaságáért, de mindezt hiteltelenné teszi az, hogy az Európai Bizottságban is tudnak a Spar ügyéről, a külföldi kiskerekeskedelmi láncok extraadóztatásáról, Tiborcz Istvánról és Mészáros Lőrincről, az építőiparban alkalmazott exportkorlátozásokról, amelyek szintén nyugati érdekeltségeket érintenek (a cementgyárak felvásárlására az állam tett már kísérletet), és ők is látják, hogyan teljesít a magyar a lengyel, a román és a cseh gazdasághoz képest.”