Magyarországi energiaital spin-off
Az energiaitalokra vonatkozó jogalkotás majdnem 15 éve nyomasztja a magyar kormányt. Első lépésként 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékadót (NEAT), amelynek hatáskörébe olyan élelmiszerek tartoznak többek között, mint az ízesített sör, az előre csomagolt cukrozott készítmények és az energiaitalok. Az adóteher célja a termékek árának növelése, ezáltal a fogyasztás csökkentése volt, olvasható az Országgyűlési Hivatal 2024 márciusában kiadott jelentésében. Ebben a cikkünkben írtunk róla részletesen, hogy néhány évvel később, 2015-ben a DK felvetette a szigorúbb szankciók megalkotásának lehetőségét a parlament felé, erre a témára azonban csak tavaly októberben tért vissza a Fidesz-KDNP.
A törvényjavaslatot Nacsa Lőrinc és Hollik István KDNP-s magyarországi parlamenti képviselők nyújtották be és 2024. április 2-án el is fogadta a parlament. A kormányrendelet-tervezet pedig a rendeleti kormányzásnak hála hamar hatályba is lépett és minden olyan energiaitalnak minősülő terméket tilt 18 éven aluliak számára, amely legalább 15mg/100ml mennyiségben tartalmaz metil-xantint, ginsenget, L-arginint, inozitolt, glükuronolaktont és taurint.
A hatásvizsgálati lap szerint, 2011 novembere és 2023 októbere között a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak 565 esetben kellett energiaital okozta rosszullétekkel foglalkoznia, a tüneteket is produkáló 450 főből pedig 74% 18 éven aluli volt.
A megfelelő szabályozások meghozása érdekében érdemes lenne naprakész adatokból dolgozni Európa szinten, de Magyarországon külön sürgető lenne az egészségesebb életmódot és a lakosság egészségi állapotának javítását célzó törekvéseket is hivatalossá tenni. Magyarország a túlsúlyosok arányában elkeserítően teljesít más európai országhoz képest: a népesség 24%-a számít elhízottnak: a 16%-os EU-s átlaghoz viszonyítva a második legrosszabb eredményt érte el a túlsúlyosságot vizsgáló skálán. A 18-64 éves korosztályt tekintve pedig még rosszabbak az arányok, ebben a demográfiai kategóriában a népesség 56,3%-a elhízott, amivel a top hármas legrosszabb mezőnybe tornázta le magát Magyarország.
Példák külföldről
Az energiaitalok más tagállamokban is fejtörést okoznak a döntéshozóknak az elmúlt évtizedben. A legnyomasztóbb energiaital-fogyasztási adatok Bulgáriában tapasztalhatók. A Mediapool nyomán egy közelmúltban készült országos felmérés szerint minden második, 7-18 év közötti bolgár gyerek ivott már energiaitalt, ebből a 7-13 éves korosztály 32,5%-a és a 14-18 éveseknek pedig majdnem a háromnegyede, 73%-uk fogyasztott már koffeines italt.
A probléma nem csupán a fiatalok körében előforduló energiaital-fogyasztás arányával van, hanem a gyakorisága is aggasztó számokat produkál: a 14-18 évesek 10,8%-a naponta, 21%-uk pedig hetente többször fogyaszt energiaitalt.
A hatóságok 2020 óta eltérő sikerességgel próbálkoznak az energiaitalok szabályozásában lépéseket tenni, de az egymást érő politikai válságok miatt ez gyakran elsikkad. Jelenlegi állás szerint az október 27-i bolgár parlamenti választások után várható szigorúbb szabályozások meghozatala a parlament részéről. Az energiaitalok alternatívájaként elterjedt, serkentő „energiapor” is tiltólistás termék az országban. Ezt azonban idén már jogerősen is visszavonták a bolgár boltok polcairól és az ehhez és a koffeintartalmú italokhoz kapcsolódó reklámokat is betiltották az országban.
Spanyolországban is vízválasztó év volt 2020, mert itt is ekkor születtek meg az első jogszabályi javaslatok az energiaital vásárlásra vonatkozóan, derül ki az El Confidental információiból. Galícia régióban a törvényhozás elérte, hogy az alkohol értékesítésével hasonlóan kezeljék az energiaitalok árusítását is. A legfrissebb hírek szerint a minisztérium törvénytervezetet készít elő, amely egész Spanyolország területén betiltaná az iskolákban az energiaital forgalmazást.
A törvény a gyakorlatban 100 milliliterenként 15 milligramm koffeinben szabná meg egy határértéket, amely így kizárja a piacról az átlagos, 100 milliliterenként körülbelül 32 milligramm koffeint tartalmazó termékeket. A statisztikák ebben az esetben is magukért beszélnek, ugyanis a 14 és 18 év közötti korosztály közel fele fogyasztott energiaitalt az elmúlt hónapban, és 20%-uk bevallása szerint alkohollal is keverte. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az energiaporok Spanyolországban is megjelentek, de ezen termék értékesítésének jogi hátterének kialakítása és hatékony szabályozási stratégiájának alkalmazása még gyerekcipőben jár.
Épp úgy, mint az ausztriai szabályozások a fiatalkorúak energiafogyasztására vonatkozóan. A Der Standard információi szerint egyelőre a jogalkotási folyamatok a médiát célozzák és az Országos Táplálkozási Bizottság elfogadta az „Osztrák táplálkozási útmutató az audiovizuális médiában a gyermekeknek szánt élelmiszerreklámok iránymutatásához” című javaslatot. Ennek értelmében az energiaitalokat tilos reklámozni kiskorúak számára. Ausztriának egyelőre az egységes jogalkotás jelent szürkezónát, mert az élelmiszerjogi felelősség és szabályozás a tartományok kompetenciájába tartozik.