Komoly egészségi problémát jelent a kóros elhízás mellett megjelenő kettes típusú cukorbetegség, az úgynevezett bariátriai műtétnek köszönhetően azonban – megfelelő utógondozás mellett – az operáció után elért testsúly és vércukorszint öt éven túl is tartható – mondta Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetem, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság hétfői konferenciáján.

A bariátriai műtéteknek két típusuk van: az egyik esetben a gyomor egy részét távolítják el, a másikban pedig a felszívódást próbálják befolyásolni. Mindkettőnek az a célja, hogy a kóros elhízásban szenvedő páciens testsúlya csökkenjen. A túlsúly műtéti kezelése drasztikus megoldás, de hosszú távon is tartható eredményeket hoz. Magyarországon azonban jelenleg csak magánellátásban érhetők el ezek a beavatkozások, amin Szijártó szerint változtatni kell.

A szakember azt mondja, komoly problémát jelent, hogy vannak olyan betegek, akiknél később szövődmények lépnek fel, de ezek kezelése már az állami ellátásra marad, ebből a szempontból sincs átjárás a magán és az állami egészségügyi ellátók között.

„A hasznot privatizáltuk, a kockázatot államosítottuk”

– summázza a helyzetet, hozzátéve, hogy emiatt tisztázatlan betegutak jönnek létre. Akadnak például, akik külföldön csináltatnak ilyen műtétet. „Nincsenek adatok, nem tudjuk, hogy pontosan hány beteg esett már át ilyen műtéten” – magyarázta.

Szijártó úgy véli, hogy állami bariátriai intézményeket kellene létrehozni, ám ehhez meg kell teremteni a jogi és szakmai feltételeket, különös tekintette az utógondozásra. A Semmelweis Egyetem már megtette az első lépést, kérelmet adott be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) ilyen típusú műtétek finanszírozása érdekében.

A konferencián részt vett a NEAK Speciális Finanszírozási Főosztályának vezetője, Gerendy Péter is, aki hiánypótló finanszírozási tételnek tartja a bariátriai műtéteket, ám szerinte az állami ellátásban csak az olyan betegeket kellene fogadni, akiknek a szakmai irányelvek szerint szükségük van a műtétre. Jelenleg a magánellátásban ez nem minden esetben van így.

„Mi mindent megteszünk, mert látjuk, hogy helye van ennek a rendszerben, de ez nem a mi döntésünk, jó lett volna, ha valaki itt van a Belügyminisztériumtól is” – válaszolta Gerendy arra a kérdésre, hogy mikorra várható a NEAK elbírálása az állami finanszírozásról. Ami pedig a belügyes kollégára vonatkozó felvetését illeti, a konferencia szervezői terveztek onnan is hívni valakit a bariátriai műtétekről szóló kerekasztal-beszélgetésre, de végül nem jött el senki.

Pettkó Judit, a Túlsúllyal Élők Társasága Egyesületének képviseletében üdvözölte a Semmelweis Egyetem törekvéseit. „Jó lenne, ha az, aki szakmai szempontok alapján rászorul erre a műtétre, minél előbb hozzá tudna jutni az állami egészségügyben. Ne kelljen Törökországba vagy magyarországi magánellátásba menni ezért. Nagyon nagy előrelépés lenne ez az érintetteknek” – mondta.

Kis János diabetológus pedig hozzátette: ha a kettes típusú cukorbetegség korai szakaszában történik meg a bariátriai műtét, akkor jó eséllyel meg lehet gyógyulni a diabéteszből.

Arról, hogy az állami egészségügyi rendszerben hogyan lehet lefogyni, itt olvashat bővebben: