Az infláció 3 százalékon lesz a jövőben, és a kormány kifejezett figyelmet fordít arra, hogy ne emelkedjen újra. Az 5 százalék mindenesetre tuti – reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Economic Forumon elhangzott előadása elején Csányi Sándor megjegyzésére, mielőtt rátért volna az új gazdaságpolitikai akciótervre. Ez három pilléren nyugszik:
- Megfizethető lakhatás biztosítása
- Jövedelmek vásárlóerejének növelése
- Demján Sándor program – vállalkozások méretének megduplázódása
Jövőre jön a gazdasági fellendülés
A harmadik negyedévi GDP-növekedés mértékét leginkább a nullához teszik Nagy Mártonék az iparban tapasztalható folyamatok miatt. Vannak ugyanakkor pozitív jelek a miniszter szerint, mint a kiskereskedelmi forgalom, amit az élelmiszerüzletek forgalma húz. A gazdaság fellendülésére 2025 első negyedévéig kell várnunk, ekkor viszont a várakozások szerint főleg a bázishatás miatt 3,7 százalékkal ugorhat meg a gazdasági növekedés. Az infláció esetében kedvezőnek nevezte, hogy ma már a tényadatok a várakozások alatt alakulnak, mindig meglep az infláció minket lefelé, ami a félelmek miatt van.
„Néha a jegybankot is megintem, hogy beragadt ebbe a félelembe” – mondta Nagy Márton.
A kormány a jövő évi költségvetést 3,4 százalékos GDP-vel fogja tervezni, de ez egy konzervatív hozzáállást jelent, Nagy szerint a tényadat közel lehet a 4 százalékhoz.
Ezt követően felsorolta a kormány eddigi gazdaságpolitikai fókuszait, szemléltetve, mennyi területre fókuszáltak már, mennyi mindent tettek rendbe:
- 2000: mindenkinek lehessen három gyereke, három szobája, négy kereke
- 2010: munkaalapú társadalom – 1 millió új magyar munkahely
- 2013: rezsicsökkentés
- 2014: a gyorsforgalmi úthálózat 30 percen belül megközelíthető legyen minél több településről, az adósrabszolgaság megszüntetése
- 2015: földet a gazdáknak, családi otthonteremtés
- 2016: 6 éves bérmegállapodás 2017-2022 között
- 2020: annyi munkahelyet hozunk létre, amennyit a vírus elpusztít, nyugdíjasok, családok, vállalkozások védelme
- 2022: háborús időben megvédeni a családokat, munkahelyeket, a rezsicsökkentést
- 2023: megvédeni a családokat az inflációtól, illetve a munkahelyek elsősorban a magyaroké kell, hogy legyenek (migrációs kihívások)
- 2024: gazdasági semlegesség, a cél a 3-6 százalékos gazdasági növekedés
Ezek alapján azt mondta Nagy, hogy a munkahelyekkel és a bérekkel kapcsolatban már nincs hova fejlődni és előrelépni. Majd a már korábban is megismert új gazdaságpolitikai célok intézkedéseit fejtette ki részletesebben a Portfolio Economi Forumon.
- Megfizethető lakások: évente 25 ezer új lakás, 5 év alatt 150 ezer lakás épül, megfizethető négyzetméter- és albérletárak legyenek, valamint olcsó lakáshitel (5 százalékos lakáshitel-kamatok). A lakásárak alakulása egy rejtőzködő inflációt jelent a gazdaságban.
- Jövedelmek: 1000 eurós minimálbér és egymillió forintos átlagkereset 2028-ra. Csak akkor, ha a gazdasági növekedés megvan, és ezen alapul a bérnövekedés, máskülönben baj lesz, hisz a vállalkozások nem tudják a bérnövekedést kitermelni.
- Kkv-k: Demján Sándor program: meg kell duplázni a kkv-k átlagos méretét
Durván megemelik a budapesti Airbnb-zés adóját
2024-ben 12 ezer lakás fog épülni, ami historikusan alacsony, ami azért is gond a miniszter szerint, mert egyre több lakást vásárolnak az emberek. Vagyis lakásinfláció lesz ebből, illetve albérletinfláció lesz – pontosabban már van. A miniszter szerint ma már Budapesten és Debrecenben is 12 év kell egy 75 négyzetméteres lakás megvételére, ami nemzetközi összehasonlításban kirívóan magas. Aggasztó szerinte az is, hogy a fiatalok havi jövedelmük 50-60 százalékát lakásbérletre költik. Az OECD szerint ugyanis 30 százalék feletti aránynál lakhatási válság van, 40 százalék felett pedig kritikus a helyzet.
Ebből következik Nagy szerint, hogy Budapesten egyértelműen lakhatási válság van.
Éppen ezért Budapesten és országos szinten is beavatkoznak a folyamatokba. Budapesten:
- szigorítják az Airbnb feltételeit: moratóriumot hirdetnek, legalább 2 évig nem fognak új engedélyt kiadni, 4-5-szörös adóemelést is terveznek (csak Budapesten, vidéken nem). Nagy szerint azért kénytelenek ezt meglépni, mert az önkormányzatok ezzel a kérdéssel egészen mostanáig nem foglalkoztak.
- megnézik a lakásbérleti díjakat, hogy azok mennyire reálisak, miért emelkednek ennyire, illetve átnézik a szerződési feltételeket is.
- növelik a kollégiumi férőhelyeket, ami Nagy szerint megint nem a kormány, hanem az egyetemek és főiskolák feladata lett volna.
Ami a vidéki intézkedéseket illeti:
- országos lakásprogramot indítanak a fiataloknak,
- visszahozzák az otthonfelújítási programot,
- a SZÉP-kártya-juttatások 50 százaléka lakásfelújításra is használható lesz,
- megnyitják az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságát.
- Munkáltatói lakástámogatási programot indítanak, vagyis ha a munkáltató albérletre, hiteltörlesztésre adna pénzt a dolgozójának, ahhoz valamiféle adókedvezményt csatolnának.
1000 eurós minimálbér könnyen összejöhet, az egymilliós átlagbér még rizikós
A miniszter szerint 2027-ben 375 ezer forint lehet a minimálbér, vagyis a rendszeres átlagos bruttó bér 50 százalék. Ebből pedig egy 10 százalékos emeléssel könnyedén elérhető lesz 2028-ra az 1000 eurós minimálbér. A jelenlegi bruttó 651 ezer forintos átlagkereset 2028-ra 1 millió forint lehet, ehhez viszont gazdasági növekedés kell – nyomatékosította a miniszter. Az intézkedéseket illetően a már ismert elemeket sorolta fel: munkáshitelek, a családi adókedvezmény duplázása és hároméves bérmegállapodás.
Kkv-k fejlesztése
Nagy Márton ezen a téren is több intézkedést sorolt fel, amelyekkel próbálják majd segíteni a kkv-k növekedését és fejlődését:
- 100 milliárdos tőkefinanszírozási programot indítanak
- kifektetést támogató program
- 50 százalékos támogatási intenzitással beruházást támogató program
- digitális átállást segítő program: minden vállalkozásnak saját honlapja
- Széchényi Kártya Programban a beruházási hitelkamatokat 3,5 százalékra vágják
- az Eximbank exportösztönző programot indít