Svájcban a kerttulajdonosok egy jelentékeny része száraz gallyakból rak magának randa kerítést
Mittels Gehölszchnitt und sonstigen Gartenabfällen am Ende des Gartens eine Totholz-Hecke bauen. Begrenzung und Stabilisierung durch Holz-Pfähle.

Az európai kontinens leggazdagabb országaiban a kerttulajdonosok egy jelentékeny része száraz gallyakból rak magának randa kerítést.

Lassan itt az ősz és azok a kerttulajdonosok, akik még nem élettelenítették el teljesen a kertjüket műfűvel, úszómedencével és térkővel, most szembenéznek az őszi kerti munkák közelgő teendőivel. Ezek között a tulajdonosok között még vannak jócskán olyanok, akik még mindig műanyag zsákba gyömöszölik a kerti avart, hogy megfosszák ettől az értékes tápanyagtól a kertjüket, de sokan már értik, hogy ezt helyben komposztálni is lehet, és az a kertjüknek nagyon jó lesz. De még a fenntarthatóságot szem előtt tartó, a körforgásos folyamatokat értő kertművelőknek is nagy feladvány az ősszel, télen, kora tavasszal, hogy a sövénymetszéssel, faápolással, száraz fa kivágásával keletkező gallyak, ágak, fatörzsek sorsa mi legyen. Elégetni nem lehet, tilos és nem is tanácsos: a nedves fa, avar tökéletlenül ég, szén-monoxid és dioxin is keletkezik ilyenkor, mindkettő veszélyes méreg, nem beszélve a légkör CO2 tartalmának növeléséről.
Eggyel jobb megoldás az ágdarálás és a termék komposztolása vagy mulcsként (talajtakaróként történő hasznosítása). Sok önkormányzat szolgáltatásként is kínálja a helyben darálást: a szomszédság esetleg összefogva rendelhet ilyen ipari méretű gépet, amit odavontatnak és helyben darálnak fel mindent, amit a kis kerti ágdaráló már nem bír. Kiváló anyag keletkezik, ami állati alomként is használható a mulcsolás mellett.
De van itt egy kerti biodiverzitást növelő egyéb lehetőség is: a benjeshecke. Nevét Hermann Benjes német tájépítészről, természetfotósról és szakíról kapta, aki a 80-as években írta le a módszert, s teremtett divatot a holtfa sövényeknek – elöször hazájában és Svájcban. Igen, jól érti mindenki: az európai kontinens leggazdagabb országaiban a kerttulajdonosok egy jelentékeny része száraz gallyakból rak magának randa kerítést, hogy a biodiverzitást növelje. Merthogy a benjes-sövény erre való.
Túl azon, hogy a kert szélén vagy a kerten belül tulajdont, funkciókat határol, tüskés ágaival véd és erődít, túl azon, hogy olcsó, a hasznos rovaroknak, sünöknek, bokorban fészkelő madaraknak nyújt menedéket. Olyan állatoknak, amelyek majd a biológiai növényvédelmet végzik el nekünk a permetszerek helyett. Mivel természetes anyag, lassú lebomlása a körforgás miatt hasznos lebontó szervezeteknek is élettér, a biomasszát növelő tényező és ha jól csináljuk, akkor a halott feltámad és élni fog.
Ez mehet lassan: ilyenkor a fészkelő madarakra és a szélre bízzuk, hogy magokat vigyenek a holt sövény belsejébe, amelyek a védett, dajkáló környezetben, távol a fűkaszáktól és a taposástól kinevelnek egy élő sövényt, amely diverz lesz, nyírható és természetes. Mehet gyorsabban is, amikor a sövény építésekor mi teremtünk olyan helyzetet, hogy valamit célzottan oda ültetünk, célzottan magot szórunk, vagy befuttatjuk a kész sövényt.
Bármelyiket is választjuk, helyben marad a szerves anyag, ami új, összetett funkciókat kap, egyszerre ökológiai és védelmi szerepe van, és
Mindez tök ingyen van. A hab a tortán, hogy ilyenkor edzőtermi bérletre sem kell költeni, nagyon összetett mozgás a gallyazás (hát, váll, tricepsz, bicepsz), a cipekedés (comb, vádli, bicepsz, mell, hát), az ásás (bicepsz, has, láb, deltaizmok) és a pakolás (váll, csukjás izmok, tricepsz, bicepsz). Tutira megdícsérnek minket az okosóráink, telefonjaink, ha kertészkedünk.
Ronda de hasznos, mondhatnánk, ha egyébként egy kis szépérzékkel ne tudnánk bele esztétikai minőséget is csempészni, amit a látszó felületek struktúrája, a támasztást adó oszlopok minősége, színe, anyaga, a futtatott növények milyensége tud fokozni.
Hermann Benjes nem feltalálta, csak leírta azt, amit a német parasztoknál látott használni és felismerte ennek ökológiai hasznát. Ilyen kerítések a kezdetleges sáncváraknak is a sajátjai voltak, magyar neve is van a középkori benjes-sövénynek: hymesudvar. Igaz, akkor még farkas, török, tatár ellen védtek, az ökológia itt még nem volt fontos szempont. Most meg az lett. Tehát ha valaki azt keresi, ő a saját szintjén mit tehet azért, hogy a világnak kicsit később legyen vége, akkor a benjeshecke létesítése a zöldhulladék elszállítása helyett például ilyen tett lehet.