Pelle Jánosnak Vérvád, hisztéria, népítélet – „Zsidókérdés” Magyarországon 1945-ben és 1946-ban című könyvéből

Ma már a miskolciak többsége semmit nem tud azokról az eseményekről, amelyek itt történtek nem sokkal a világégés után, a kommunista hatalomátvétel zavaros és véres éveiben. A rendszer igyekezett a saját múltja kényes részleteit is végképp eltörölni. Amit az akkori hatalom elhallgatott, azt mondja most el nekünk dr. Pelle János történész, publicista új könyvében, akivel a bemutató kapcsán beszélgettünk.

Fotó. A képen az 1956-os miskolci lincselés

Arról, hogy mi történt a holokauszt alatt, többé-kevésbé tudunk. De arról, hogy miért történt az, ami történt, sokkal bizonytalanabb a tudásunk. Ezért fontos feltárni és elemezni mindazt, amit a munkaszolgálatból megszökött, vagy a táborokból visszatért zsidók átéltek Kelet-Európában.

Miután véget ért a második világháború, a fasiszta szervezeteket betiltották, a zsidókat diszkrimináló törvényeket eltörölték. Mégis fellángolt a vérvádas gyűlölet, amiben a még mindig érezhető lélekmérgezésen, meg a súlyos politikai és gazdasági válságon kívül szerepet játszott a hatalomra törő kommunista párt burkoltan antiszemita politikája is – világított rá a háttérre a történész.

Magyarországon a politikai rendőrség provokációi nagyban hozzájárultak a helyzet elmérgesedéséhez, pogromhoz és egy szörnyű, kettős lincseléshez vezettek. Minderről évtizedeken át nem lehetett beszélni, mert a párt titkolta szennyes múltját. Mindaz, ami Miskolcon 1946. július 30-án és augusztus elsején történt, Magyarországon komoly belpolitikai válságot okozott. A parlamentben a kisgazda képviselők Rajk László belügyminiszter lemondását követelték, az események híre Moszkvába is eljutott. Ehhez képest ma is alig tudunk valamit a két, tragikusan végződött nyári munkástüntetésről. Pedig a másodikon százezernél is többen vettek részt, az ország minden pontjáról különvonatok hozták a résztvevőket – mutatott rá a szervezettség tényére Pelle János.

A tragikus eseményekre közvetlenül a forint bevezetése előtt került sor. A július végi nagy miskolci tüntetést a „lisztfeketézők” ellen szervezték. Azaz ezzel a váddal izgatták fel a tömeget. A tüntetés szervezői őket egyértelműen a zsidókkal azonosították. Előzőleg a politikai rendőrség két zsidót letartóztatott és internált ezzel a váddal, Rejtő Sándort, a Flórián-malom tulajdonosát és Jungreisz Ernőt, az egyik alkalmazottját. Őket vetették oda a felizgatott csőcseléknek, szabad préda gyanánt.