A magyarok 40 százaléka maximum egy hónapig tudna megélni, ha elvesztené a keresetét

A magyarok pénzügyi egészségéről készített közvélemény-kutatást a Magyar Nemzeti Bank, a reprezentatív mérésben 1500 embert számolt be saját bevallása szerint a pénzügyi szokásairól, hozzáállásáról. A megkérdezettek négy kategóriában adtak válaszokat: a pénzügyek feletti kontroll, megtakarítási képesség és törekvés, anyagi helyzet, valamint a pénzügyi ellenálló-képesség terén pontozták őket egy 0 és 100 közötti skálán. Összesítésként pedig egy szintén 100-as skálán határozták meg a magyar társadalom pénzügyi egészségügyi indexét. Mint kiderült: ez 53 ponton áll, ami közepesnek számít.

A magyarok a pénzügyek feletti kontroll terén teljesítettek a legjobban, az átlag 60 pont lett. A lakosok 60 százaléka követi a havi költéseit, és 44 százalékuk készít tervet is a kiadásai és bevételei kezelésére. A 18–29 év közötti és a 70–79 év közötti csoportok kiemelkedtek az átlagból.

A legalacsonyabb eredményt a megtakarítási képesség és törekvés terén érték el a válaszadók, önbevallás alapján 19 százalékuk érzi úgy, hogy eléggé felkészült pénzügyileg a nyugdíjas éveire. 53 százalék azonban nem tud megfelelően felkészülni rá. A válaszadók 49 százaléka megpróbál rendszeresen félretenni, 30 százalék azonban nem próbál és úgy érzi nem is képes erre. A 30 év alattiaknál a legmagasabb a megtakarítási képesség és törekvés, az 50-59 évesek érték el a legalacsonyabb eredményt

Hosszútávú célokra a megkérdezettek mindössze 33 százaléka takarékoskodik.

A felmérésből kiderült az is, hogy nagyon is számít az anyagi helyzet, ezen a téren 56 pontos a magyar átlag. A kereset mellett viszont más szempontok is fontos szerepet játszanak, például az iskolázottság vagy a lakóhely településmérete. Anyagi helyzet terén a nők 52, míg a férfiak 60 pontos átlagot értek el. A megkérdezettek 55 százaléka úgy érzi, az anyagi helyzete korlátozza abban, hogy fontos célokat érjen el.

A lakosság 19 százaléka elégedett a saját anyagi helyzetével.

telex.hu