Lázár János építési és közlekedési miniszter elrendelte a vitatott XII. kerületi turulszobor műemléki védelem alá helyezését

„Nem emlékszem rá, hogy történt volna valaha ilyen az országban, hogy műemlékvédelem alá helyezzenek valamit, ami nem is mű, nincs építészeti értéke, és emléknek is csak politikai emlék. Egy olyan húszéves szobrot, ami igazolt művészeti értéket nem hordoz” – mondta Csomay Zsófia építész lapunknak arról, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter elrendelte a vitatott XII. kerületi turulszobor műemléki védelem alá helyezését.

Lázár a döntést némileg ellentmondásosan azzal indokolta, hogy az emlékmű „szinte avatása óta politikai viták kereszttüzében áll”, ez pedig nem lehet ok rá, hogy „egy nemzeti jelképet és egy művészeti alkotást pusztulásra ítéljenek”. Neki pedig kulturális örökség védelméért felelős miniszterként egyik feladata az értékek megóvása, írta a Facebookon.

Később az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) lapunknak választ adott arra is, pontosan mivel indokolják a védelmet. Szerintük mivel „a Turul nemzeti jelkép, a magyar mondavilágtól eredően a magyar kultúra része, politikai viták, vélemények vagy egyes közéleti szereplők politikai akciói nem adhatnak okot arra, hogy azt egyszerűen megsemmisítsék”.

Lázár döntése az általunk megkérdezett építészek és műemlékvédelemhez értők szerint több szempontból is kérdéses. Az, hogy egy alkotás politikai viták kereszttüzébe kerül, önmagában nem indokolja a műemlékvédelmet, hiszen ennyi erővel akár a ferencvárosi szivárványos pad is lehetett volna az. Kérdéses emellett az is, lehet-e műemlék egy 2005-ben átadott szobor.

Mi lehet műemlék?

Lázár János miniszter láthatóan lelkes műemlékvédő, október elején kiemelt műemléki védettségre javasolt tizenkét olyan épületet is, amelyet Makovecz Imre tervezett. A Lázár-féle műemlékvédelem sorát gyarapítja a mostani turul is. De hogy csinálja ezt Lázár János?

A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítás hivatalból indul, vagy az ÉKM műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága kezdeményezheti ezt a jogszabály szerint. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hivatalos procedúra alapján bárki beadhat javaslatot arra, hogy valami műemlékvédelem alá kerüljön. Ehhez csatolni kell egy értékleltárt, egy szakértői testületnek kell részletesen indokolnia, miért érdemes műemlékvédelemre az adott épület, terület, sorolta a feltételeket Csomay Zsófia.

A miniszternek arra van joga, hogy ideiglenes műemléki védelmi védettséget adjon, ezt pedig használja is. Mint az Építési és Közlekedési Minisztérium lapunknak küldött válaszában írja, megkezdték a turul nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítását. Mint írják, a rendelet elkészültéig az ÉKM „kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatalánál a Turul-szobor ideiglenes műemléki védelem alá helyezését”.

Azonban a végső, teljes védelemhez, amelyet egy folyamat előz meg, szakmai indoklás is kell. Tudományos oldalról kell valakinek a nevét adnia a védelemhez.

 

telex.hu