A defektjavítás egyáltalán nem kellemes feladat, főleg, ha útközben történik, megakasztva a kerékpározás élményét, az időben történő célba érést. A defektálló köpenyek fejlesztése az utóbbi időben látványos eredményeket hozott, és kapható már olyan külső gumi, amelynél csodaszámba megy egy defekt. Ráadásul van olyan is, amivel defekt nélkül körbe bicajozták a bolygót! Jelen cikkünk a fő defektvédelmi technológiákat veszi sorra.
A defektmegelőzés és a defektvédelem témakörben több szakcikket adtunk közre, egyet a defektvédett külsőkről, és egy másikat a megjelenéskor rendelkezésre álló defektmegelőző megoldásokról. A jelen cikk közérthető módon közelít a kérdéshez, illetve felsorolja a korábbi cikkek megjelenése óta eltelt 8 év technikai fejleményeit.
A defekt többféle formában sújt le. Ebben az írásban a szúrásos és vágásos defektre koncentrálunk. A forgatókönyv itt általában az, hogy az úton vagy az ösvényen található éles vagy hegyes tárgy áthatol a külsőn, majd a belső gumin, és a levegő elszökik. A „tettes” lehet akáctüske, királydinnye, üvegszilánk, szeg vagy más ottfelejtett dolog. Ezek ellen többféleképpen lehet védekezni:
- defekttűrő külső gumival
- géllel feltöltött belső gumival
- defektmentesítő szalaggal vagy szivacs inzerttel
- belső nélküli rendszerre való átállással
- tömörgumival.
Az utóbbi kettővel a jelen cikk nem foglalkozik. A tömörgumi megoldaná a problémát, de az ilyennel szerelt bicajt hajtani nem leányálom. A belső nélküli rendszer pedig speciális kereket (felnit), gumit és a szereléshez való hozzáértést feltételez, ami a széles közönség számára tiszta szívvel nem ajánlható. Vagyis marad az első három opció. Nézzük ezeket egyesével!
Defektvédett külső gumi
A defektvédelemmel rendelkező külső bombabiztos megoldás: ami nem hatol át a futófelületen, az nem fog lyukat vágni a belsőn. Mindenesetre tisztázni kellene, hogy pontosan mit értünk defektvédett alatt! A gyártók különböző technológiákat dolgoztak ki és alkalmaznak, és márkán belül is számos technológia áll rendelkezésre, így szolgálva a különböző árszinteket és igényeket. 
A BikePro kísérletet tett a piaci kínálat közös nevezőre hozására. Három defektvédelem-szintet határoztunk meg, és a gumikínálatot ezek alapján kategorizáltuk. A legördülő termékszűrőben három defektvédelem-szint található: ALAP, KÖZEPES és EXTRA. A negyedik kategóriába a kizárólag oldalfalvédelemmel rendelkező külsők kerülnek, de azok a szúrásos defekt ellen nem védenek, ezért itt nem foglalkozunk velük. Az ötödik pedig értelemszerűen a defektvédelmet nélkülöző gumikat gyűjti egybe.
Az ALAP-KÖZEPES-EXTRA felosztás a gyártói ajánlások, gyakorlati tapasztalat és vásárlói visszajelzések alapján lett meghatározva. Külső gumi esetében a defektvédelmet jellemzően a futófelület és a szövetanyag közé vulkanizált kiegészítő réteg alkotja. Ennek alapanyaga nejlon, poliuretán vagy kevlárszövet, vastagsága pedig fél millimétertől egészen 5 mm-ig terjedhet. Egyes gyártók több eltérő tulajdonsággal rendelkező réteget alkalmaznak: például az egyik hatékonyabb a vágásokkal szemben, a másik inkább a szúrás ellen jó. Egy szó, mint száz, a „pofonegyszerű” vékony nejlonréteg és a 3 mm vastag Kevlár/poliuretán kompozit réteg között defektállóság szempontból óriási különbség van, és besorolásunk ezt próbálja felhasználóbarát módon érzékeltetni.
A vastagabb defektmentesítő réteg méretével is megnehezíti, hogy egy tüske átmenjen rajta. Emellett persze a szalag alapanyaga is olyan, hogy gátolja az áthatolást. Egy minőségi védelemmel ellátott gumiköpeny nem lesz olcsó mulatság, de akár terepen, akár országúton gondmentes bringázást nyújt, és nem feltétlenül lesz „kőnehéz” tőle a rendszer: még az extra védelmet nyújtó megoldások is mindössze 60-80 grammal növelik a tömeget.
Több gyártót is hozhatnánk példának, de maradjunk a német Continental márkánál. Náluk a bicajspecifikus gumiabroncs-palettán belül a „Plus” elnevezés utal az extra defektvédelemre. A legfejlettebb általuk kínált technológia a Safety Plus Breaker, amelynek lényege, hogy a szövetanyagban elhelyezett védőréteget megerősített oldalfallal és egy további nagy elaszticitású réteg egészítik, amely csaknem átszúrhatatlan, így a tüskéknek, szilánkoknak nem sok esélyt ad. A Safety Plus Breaker-rel „felfegyverzett” Continental Contact Plus vitán felül a valaha gyártott egyik legmegbízhatóbb gumiabroncs, futásteljesítménye is kiváló, e-bikera 50 km/óráig hitelesített.
Pudingpróba
Pár évvel ezelőtt kísérletképp felvagdostunk több tucat külső gumit, megvizsgálva, pontosan hogyan néz ki az ott alkalmazott defektvédelem. Az erről készült cikket továbbra is ajánljuk elolvasásra. A konklúziót itt szerkesztett, rövidített formában megismételjük:
ALAP DEFEKTVÉDELEM: Az olcsóbb, de csak alap defektvédelmet biztosító modellek leginkább lelki támaszként szolgálnak az erre rászoruló vásárlónak – még akkor is, ha márkás gumiról beszélünk. Mindazonáltal nem kell feltétlenül leírni ezeket a külsőket. A defektvédelem nagymértékben fokozható defektgátló folyadék, gél belsőbe történő betöltésével, egy eleve gyárilag feltöltött belső beszerzésével vagy defektvédő szalag használatával. Mindkét technológia együttes alkalmazása pedig bármelyik külső defektvédelmét felülmúlja.
KÖZEPES DEFEKTVÉDELEM: A plusz futófelületi gumi-falvastagság eleve hatékony fegyver, a 2-3 mm kizárólag defektvédelmet szolgáló réteg pedig rendre erősebb, mint a szövet vagy a gumianyag. Szerintünk ettől a szinttől beszélhetünk defektvédett külsőről, valójában defektvédelem céljából minimum ilyet érdemes venni. Szerencsére a közepes védelemmel rendelkező külsők még nem túl nehezek, így mindennapos közlekedésre is kiválók.
EXTRA DEFEKTVÉDELEM: Itt már 6-8 mm felett van az egybefüggő futófelületi réteg, amiből 4-6 mm bélésréteg. Ilyen szerkezetű külső gumikkal felszerelkezve tényleg igen nagy biztonságban érezheted magad. Rendszerint a gyártók a gumikeveréket is a tartósságra hegyezik ki, fejlett alapanyagtól hosszabb élettartam és alacsony gördülési ellenállás, nagyobb menetkomfort várható el. Hosszú túrára, nagy csomagokhoz ezek a legjobbak.
Kiegészítő defektvédő szalag
A defektvédő szalag vagy szivacs inzert a külső és a belső gumi közé kerül, és fizikailag gátolja a „behatolást”. Méltatlanul ritkán alkalmazzák, pedig számos előnye van. A technológia két fő típusra bontható. Az egyik a futófelület alá utólag behelyezhető kevlár vagy poliuretán szalag.
Van öntapadós és anélküli típus, az utóbbi lényegesen kisebb gördülési ellenállással jár, habár beszerelése nehézkes. A kevlár vékonyabb, az adott tömeghez viszonyítva jobban véd, de drágább. Ha sikerül rendesen a futófelület alá beszerelni, akkor kiváló védelmet nyújt a poliuretán is, és ami a legjobb, hogy nem öregszik, nem kopik, vagyis a külső gumi elhasználódása után az új gumiba is átszerelhető. Költséghatékonysága elvitathatatlan. Különböző kerékméretekhez és gumiszélességhez külön termékek kaphatók.
Vonzó tulajdonsága, hogy a nem defektvédett, olcsó, már jelentős használatot kapott külsők is defektvédetté tehetők általa. Ezen felül könnyebb, mint a defektgátló géllel feltöltött belső, jellemzően 60-90 g, azaz jobb vele gyorsítani, lassítani. A géllel szemben télen is hibátlanul működik, nagy hidegben is. A kevlárszalag nagyon könnyű így sport gépekbe is megfelelő, de inkább a vágásos defektek ellen véd, a szúrásos ellen a PU szalag a hasznosabb. Hátrányként legfeljebb a macerás beszerelés hozató fel. Figyelni kell a hosszára (vágható) és arra, hogy pont futófelület alatt fusson. Illetve felütéses defekt ellen nem véd, de már a bevezetőben említettük, hogy az egy másik szakcikk témája.
Turbósított szalag, más néven inzert
A szivacs inzert használata egy relatív új technológia. A defektvédelemre szolgáló inzertek a szalagokhoz hasonlóan a külső és a belső gumi közé kerül, de ezek vastagok, olyannyira, hogy keskenyebb belső gumit igényelnek. A piacvezető márka a Tannus, amely szivacsbetétek széles választékát kínálja.
A Tannus Armour 15 mm extra védelmet nyújt a futófelület alatt és 2-5 mm-t az abroncs oldalain. Ez már olyan vastagság, amin semmi nem képes áthatolni. Vagyis nem azért működik, mert az alapanyag ultraerős, átszúrhatatlan, hanem mert a tüske vagy szilánk fizikailag képtelen áthatolni. Fontos megemlíteni, hogy a vastag habréteg oldalt elvékonyodik, ami javítja a menettulajdonságokat, de azért elég vastag marad, hogy megakadályozza a legtöbb becsípődéses defektet. A gördülési ellenállás némileg nő, így teljesítmény-centrikus használatra kevésbé alkalmas, mint a defektvédő szalag.
Gumibelsőbe töltött defektgátló gél
Érdemes tisztázni, hogy itt nem a gépjárműveknél előszeretettel alkalmazott defektjavító folyadékról van szó, hanem a preventív céllal betöltött gélről, amely folyamatosan a belső gumiban van, és akkor lép működésbe, ha a belső gumit valami kiszúrja. Több évig folyékony marad, ezáltal a belső gumi élettartamát kiszolgálja. Létezik betöltős változat, valamint lehet vásárolni majd’ minden kerékmérethez és gumitípushoz előre feltöltött belsőt.
Defektgátló gélt több márka is kínál, viszont a működés többé-kevésbé azonos. Aránylag sűrű állagú zselészerű anyagról van szó, amely mikroszálakat tartalmaz, és pont úgy működik, mint a testünkben a véralvadás. A szálak egymáshoz kapcsolódva eltömítik a lyukat, majd megszilárdulnak, és megszüntetik a légnyomás-vesztést. Állaga nem azért zselészerű, mert kocsonyás a vivőanyaga, hanem azért, merthogy nagy mennyiségű mikroszál van benne.
Előnye, hogy rendkívül hatékonyan tömít, 3-4 mm-es lyukat is képes „befoltozni”. A belső teljes élettartama alatt működőképes, nem használódik el, nem kell utántölteni, karbantartani. Hátránya, hogy a már említett defektgátló technológiák közül a legnehezebb, nagyobb kerekekbe 100-150 grammot simán be kell tölteni, és ezt érezni gyorsításkor, irányváltáskor. Sportcélra használt kerékpárokba emiatt nem igazán ajánlott. A másik probléma, hogy télen a gél hajlamos dermedni, ilyenkor lassabban oszlik el a belső gumi felületén, így amíg ez meg nem történik, a kerék zavaróan üthet. Ha ilyenkor kapsz defektet, a tömítés túl lassú lesz, vagy egyáltalán nem megy végbe. És ha ne adj Isten a belsőn lévő vágás 3-4 mm-nél nagyobb, akkor a kifolyó cucc mindent „összetrutymákol”.
A géllel töltött belső mindennapos használtra szánt kerékpárokba, gyerekbringákba és babakocsiba a leghasznosabb választás, mert minden apró sérülést újra és újra befoltoz, nagyobb arányban lesz sikeres, mint akár az átlagos defektvédett külső vagy a szalag. A gél utólagos betöltése kötséghatékonyabb, mint bármely más módszer, de plusz feladat, ami készre töltött belsővel kiváltható.
Említsük meg, hogy a defektgátló gél nem azonos a Tubeless folyadékkal, amit nem belsőbe, hanem a külsőbe kell tölteni. Az utóbbi hígabb, folyékonyabb, viszont nagyobb sérülések tömítésére alkalmatlan, és pár hónap után beszárad.
Végszó
Nagy vonalakban ezeket a módszereket tudjuk ajánlani szúrásos vagy vágásos defektek ellen. Mindhárom iránynak vannak előnyei és hátrányai, mind életképes, legfeljebb nem ugyanannak a kerékpárosnak és ugyanarra a kerékpározási célra. Más kell a túrázónak és más a városi közlekedőnek. Gyerekbiciklikhez pedig nem is áll rendelkezésre fejlett defektvédelemmel rendelkező külső gumi, és szalagból, inzertből sem biztos, hogy találsz megfelelőt. Vagyis marad a géllel töltött belső, kis kerekek esetében pedig a betöltés. Babakocsikhoz úgyszintén.
Reméljük a cikk hasznosnak bizonyul, és a tanulságokat felhasználva a jövőben kevesebb defekt árnyékolja be a kerékpározást. Másoknak is segíthetsz átlátni ezt a kérdést, ha az írást megosztod FB-n vagy egyéb közösségi platformon. És ne feledkezz el feliratkozni hírlevelünkre, hogy a következő cikket már a „kézhez” kapd!