Magyarország listavezető volt ugyanakkor a 19 ország közt, ha az elmúlt három évet vesszük. 1305 millió eurót (525 milliárd forintot) adtak adófizetői pénzből az élsportra, lényegében az olimpiai sikerességre. A lengyelek alig maradtak el ettől (1298), a britek 775 millió euróval jöttek fel a harmadik helyre. Itt fontos kiemelni mindkét ország méretét, Lengyelország 40 milliós, az Egyesült Királyság 69 milliós. Hollandia 339 millió eurót fordított az élsportolóira. Róluk fontos példa, hogy úgy lett női kézilabdában néhány év alatt világbajnok válogatottjuk 2019-re, hogy a holland bajnokság lényegében nem létezik. A holland bajnokot 2024-ben a hazai bajnokságban ötödik helyen végző Vác oda-vissza simán legyőzte a nemzetközi kupában. (Hollandia a két legutóbbi olimpián az ötödik helyen zárt, az elődöntőig még nem tudtak eljutni, a magyarok a hetedik, illetve a hatodik helyen zártak.)
A kutatók kitértek arra is, hogy Magyarország 91 százalékkal emelte meg az élsport támogatását ebben az olimpiai ciklusban, de ennek az eredménye nem mutatkozott meg a hatékonyságban, leginkább stagnálás figyelhető meg. Új-Zéland 48 százalékkal többet költve tudott fejlődni, ez az 5,5 milliós ország az egyetlen, amelyik 2004 óta töretlenül fejlődik a sporteredményekben. A kajak és az evezés mellett erős lett a kerékpár is, golfban és rögbiben is győztek.
A britek mindössze 13 százalékkal áldoztak többet a sportra, mint az előző ciklusban, és jutottak el 65 éremig. Fontos kiemelni, hogy 1996-ban voltak mélyponton, amikor mindössze egy aranyéremmel, szemlesütve tértek haza, de most valami rendszerszinten is jól működik, olyan sportágakban jelentek meg, amikben nem ismerték őket, ehhez kiváló szakembergárdát igazoltak majd neveltek ki maguk is.
Ezután a szerzők elosztották a befektetett pénzt és az érmek számát, és levonták a következtetést, hogy Magyarország 68,7 millió eurót költött egy olimpiai éremre. Ennél többet csak két ország invesztált egy éremért: Lengyelország és Svájc. A lengyelek kisebb csalódást okozva 14 éremmel (közte négy arannyal) fejezték be, a férfi röplabdacsapatuk lemaradt a dobogóról, miközben a legnagyobb favoritnak tartották őket. Svájc jóval nagyobb csalódást okozott, 8 éremmel – három éve 13-at nyert – és mindössze 1 arannyal fejezte be. (A téli játékokon 15 érmük volt, amiből 7 arany.)
Magyarország a befektetett pénzmennyiség láttán az alulteljesítők közé szorult.
A felülteljesítők közt a britek, hollandok mellett ott voltak a spanyolok is. A dánoktól, svédektől pont annyit lehetett várni az előzetes befektetés alapján, amennyi kijött belőlük.
A tanulmány egyik legérdekesebb része, hogy az említett országokban az elmúlt 15 évben hogyan változott meg a sportfinanszírozás. Egy táblázatban foglaltuk össze ezeket. Itt is fontos hangsúlyozni, hogy itthon a becslések szerint 1000 milliárdra tehető taopénzek és az infrastruktúrára elköltött körülbelül 900 milliárd nincsenek benne a hazai adatokban.
M_AGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT . . .