Tóth-Szántai József: A miskolciaknak joguk van a jó városi szolgáltatásokhoz
A hétvégén ismertette Miskolc polgármestere, Tóth-Szántai József “A Bükk városa” programot, amelyben szó esett az elvándorlás problémája mellett arról, hogy a város eddig nem használta ki az energetikai lehetőségeit.
Miskolc idén megválasztott polgármestere – aki a Fidesz támogatására maximálisan számíthat – szerint minden város arra törekszik, hogy a lakosságát megtartsa, mégis, a borsodi megyeszék lélekszáma 20 ezerrel csökkent 15 év alatt. Az emberek megtartásához úgy véli, két dolog szükséges: jól fizető munkahelyek, valamint kedvező lakhatás biztosítása.
A jó életszínvonalhoz szükséges egy rendezett, biztonságos város is, ahol az emberek nyugodtan élhetik napjaikat. Éppen ezért tartja fontosnak például a közösségi közlekedés újragondolását, valamint az utak felújítását. Ezekkel pedig szorosan összekapcsolódik egy új város- és gazdaságfejlesztési program elindítása.
Új projektek indításáról is beszélt, amelyek egy része a geotermiában rejlő lehetőségeket lesznek hivatottak kihasználni. Tóth-Szántai József szerint ehhez az alapok a rendelkezésükre állnak, így az ország legnagyobb városrészét képesek lehetnek fűteni a földben rejlő hővel.
1766-ban brit tengerészek a gyönyörű Tahiti szigetein horgonyoztak le a Csendes-óceánon keresztüli utazásuk során. A buja tájak és a meleg éghajlat a legénység paradicsomává tette. A tengerészek azonban hamar felfedeztek egy meglepő kereskedelmet a helyi nők körében. Ezek a nők hajlandók voltak intim szívességeket cserélni vasra, egy olyan értékes anyagra, ami a szigeteken nem volt kapható. Ez a váratlan helyzet egy sor kereskedéshez vezetett, aminek komoly következményei lettek volna.
Ahogy a tengerészek részt vettek ezekben a cserékben, inkább a rövid távú előnyökre koncentráltak, mint a hajójukra gyakorolt hosszú távú hatásokra. A tengerészek megkezdték a vasszegek eltávolítását a hajóról, amelyek elengedhetetlenek voltak a fadeszkák összetartásához. Miközben élvezték újdonsült kapcsolataikat a helyi nőkkel, nem vették észre, hogy veszélyeztetik hajójuk integritását. Idővel a hajó kezdte elveszíteni szerkezeti erejét, aggályokat vetve fel, hogy vajon tengerálló maradhat-e.
Végül világossá vált ezeknek a kereskedéseknek a következményei. Ahogy a tengerészek több szöget cseréltek el, a hajó elkezdett szétesni, miközben még a kikötőben horgonyzott. Ez a tapasztalat emlékeztetőül szolgál a létfontosságú anyagok kereskedelmével járó kockázatokra és az előre gondolkodás fontosságára. A brit tengerészek és a tahiti nők közötti kölcsönhatások nemcsak a tahiti idejüket formálták, hanem rávilágítottak a felfedezés korában zajló kulturális cserék bonyolultságára is.
rhat itt akárki amit akar, majd ha nem kell kimennünk dolgozni, hanem majd hazajönnek az emberek külföldről.
Majd ha lemegyek a boltba, és nem hagyok ott 10000 ft-ot úgy, hogy semmit nem vettem szinte, ha majd a sürgősségi osztályon nem kell sokkos állapotban a lányomnak 11 órát várni,mîg műtőasztalra kerül… Írhatnék még nagyon sok mindent az oktatástól kezdve az utak minőségéig,
a közlekedés, az adórendszert, a mutyikat,
hogy kinek ki a haverja, ki mit nyer ebből vagy abból a projectből…
Sorolhatnám még..
Én nem értek a politikához, csak egy átlagember vagyok aki szétnéz,és semmi jót nem lát egy olyan országban, ahol minden adottságunk meglenne ahhoz hogy a legjobbak legyünk.
Szóval,erről ennyit.
Lehet tudni valamit a Salkaházi PROGRAMRÓL?
Toca a fizetésében látja a jövőt.