1940
Szálasi Ferenc Miskolcra látogatott
A városhoz számos szállal kötődő „vezetőtestvér” útja miatt Hermann Kuki dr. magyarázkodik
Miskolc, november 24.
Vihar egy pohár vízben – összegezhetnénk azon csörtét, amely Szálasi Ferenc miskolci látogatását kísérte városunkban. A leginkább szembetűnő, hogy egyáltalán visszhangja volt e alig három hónapja börtönből szabadult, de saját magát született nemzetvezetőnek tartó sokadrangú pártpolitikus kirándulásának. A csipkelődés, amely a Felsőmagyarországi Reggel Hírlap és dr. Hermann Imre között elénk tárul, azonban felettébb mulatságos.
Szálasi Ferenc vezetőtestvér november 17-én járt városunkban. A nyilas pártvezér nem teljesen ismeretlen Miskolcon, bár személye, s kétszeri néhány hónapos itt tartózkodása felejthető emléknek bizonyult. Először 1919 elején érkezett városunkba, mikor súlyos betegségéből felépülve egy menedékhelynek számító katonai intézményhez, a miskolci lópótlási alakulathoz helyezték. Itt vészelte át a Tanácsköztársaság hónapjait, majd innen került mintegy fél évre, immár a nemzeti hadsereg tisztjeként Mezőkövesdre, ahol a román megszálló csapatok mellett kisegítő-rendfenntartó polgári nemzetőrséget szervezett. Utóbb főhadnagyként a 13. honvéd gyalogezred kötelékében szolgált ismét városunkban egészen 1923-ig, amikor is véglegesen távozott lakóink közül. A vezetőtestvér emellett családilag is kötődött Miskolchoz, szülei – miután őket a csehek kilakoltatták kassai otthonukból – vagonlakókként itt tengették kényszerből egy ideig életüket, majd jó egy évtizedig itt is laktak. Idősebb Szálasi Ferenc 1920-ban már nagykereskedést üzemeltetett Miskolcon, s feleségével előbb a Verbőczy utca 11., majd 1932-es fővárosba való költözésükig a gróf Apponyi utca 59. sz. alatt laktak.
Mint Szálasi korábbi miskolci lakása, úgy legutóbbi látogatása sem tűnt föl a város közönségének. Bizonyára nem is értesültünk volna róla, ha a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap egy gúnyos cikket nem szentel „magas látogatásának”. Mint arról beszámoltak, „érkezését nem jelentette harangok kongása, ágyúk dörgése, kürtök rivalgása, nem várta lovasbandérium és fehérruhás szüzek serege a város kapujában.” A városunkba autóval érkező Szálasi útjának célja a Reggeli Hírlap értesülései Markovics Péter és dr. Hermann Imre vezető nyilas párttagokkal való találkozás volt. A Hírlap tudni véli, hogy Markovics egy nyilas hatalomátvétel esetén mint polgármester, Hermann dr. pedig mint főispán jöhetne szóba. A találkozóról a következő gúnyos szavakkal emlékeztek meg: „Szálasi vezető testvér miskolci kirándulásának egyedüli és kizárólagos célja az volt, hogy Markovics Petár prezumtív polgármester és Hermann Kuki leendő főispán testvérrel üdítő eszmecserét folytasson a Kárpát-Duna Nagy Haza időszerű vérvalósággal kecsegtető problémáiról. Ez a verzió az elterjedtebb és ez hihető is, mert Petár testvér és Kuki testvér szellemi felkészültsége, közismert politikai sokoldalúsága érthetővé teszi, hogy a Vezér szívesen tanul tőlük úgy politikai bölcseletet, mint gyakorlati fogásokat.”
A Hírlap tehát nem kímélte Hermann Imre dr.-t, s róla következetesen – állítólag butasága és tehetetlensége miatt kapott becenevén, vagy csúfnevén – „Kuki”-ként emlékezett meg. Nem csoda, hogy a cikket látva Hermann Imre fölbőszült, s nyomban ajánlott express levelet intézett a szerkesztőséghez, amely egy helyreigazító nyilatkozatot is tartalmazott. Hermann dr. azonban ezzel csak egy újabb csipkelődési lehetőséget adott a Hírlapnak, amely a nyilatkozatot magyartalannak, sőt túlnyomórészt értelmetlennek és érthetetlennek ítélte meg. A szerkesztőségének ebbéli meggyőződését állítólag hivatásos nyelvészek és tanárok is alátámasztották. A nyilatkozat lényegét azonban közölték: dr. Hermann Imre tagadja, hogy Szálasi testvér útjának az lett volna a célja, hogy vele eszmét cseréljen és hogy tőle „bölcseletet” tanuljon, ezzel szemben az a való, hogy ő tanult Szálasi Ferenctől! Hermann Kuki azt is tagadja, hogy főispáni ambíciói volnának.
Hermann Kukinak Szálasi iránt érzett őszinte rajongása nagy meglepetés számunkra. Ne feledjük, ő volt az, akit 1938-ban kizártak a nyilas pártból. A vád szerint az ún. Reisinger-memorandum megszerkesztésével – amelyben a szakszervezeti munkássággal való közös akciófront létesítését sürgette – Szálasi hatalomátvétele és a katonai diktatúrára törő elemek ellen tört. Kuki dr. volt az is, aki ugyancsak 1938-ban azzal sértette vérig Szálasi vezetőtestvért, hogy – Szabó Dezső után szabadon – „bécsi és moldvai hegyeken át prófétává gurult örménynek” titulálta. A vitának, a sértéseknek azonban vége. Szálasi Ferenc, ha Miskolcon jár, betér egy feketére Hermann Kukihoz, aki már alig várja, hogy újra tanulhasson a vezetőtestvértől.https://bomie.hu/szalasi-ferenc-miskolcra-latogatott/
9 Responses
„Ember, most jövök ki a templomból!”
– a válaszom, ha kérdezel.
„Boldog karácsonyt kívánok!”
– mondom, ha sokan kérdőre vonnak.
Mit nem érteni azon, hogy
„Ne mi nyerjük a legtöbbet?”
– nem is volt taggyűlés.
„De eladtátok a székházat!”
– Jónapot, oszt
elintézték a jogászok.
Ha?
Csinálnám másképp,
de ha egyszer ez bevált,
nézd csak meg Türkisztánt!
Mindenhol azt hallod, „Háború van!”
Honnan tudod, voltál már háborúban?
Miért lennék én „oroszbarát”? –
csak mert nem vagyok rossz barát?
Mit gondolsz, „Miért ne lehetnék én
egyszer az Egyesült Államok elnöke?”
– persze nem ott születtem,
de majd átírom
ott is az Alkotmányt.
Csinálnám másképp,
de ha egyszer ez bevált,
nézd meg Észak-Koreát!
Kérsz egy kis békét a pofádba?
Kell egy Békemenet!
Kell egy Békemenet!
Kell egy Békemenet!
Kell egy Békemenet!
Lesz még Békemenet!
Lesz még Békemenet!
Lesz még Békemenet!
Lesz még Békemenet!
Hergeljél még. Kell az ötödik 2/3-adhoz.
Ezek szerint minden szemetet idefúj a szél. Múltkor meg lézer báró volt itt
Annak a fiatalnak, aki majd 3 gyermeket vállal, nem kell visszafizetnie a 4 millió forintos munkáshitelt.
Szól a lyukóvölgyben lakó hétvégi telek és hétvégi hát foglalóknak, hogy megérkezett a „családi pótlékjuk”
Markovics,Markovics.
Honnan olyan ismerős ez a név?
Ja,beugrott. Igy hívják a miskolci főrabbit.
Erdekes egybeesés.
Állatkitömő szakembör kell (120+ kg)
akkor lesz ötödik kétharmad
Szag nem számít, ha eddig jó volt.
„Hiába erőlködik Ungváry doktor, a tények akkor is világosak: zsidónak lenni – szórványos pogromok és az erőteljes diszkrimináció ellenére is – sokkal jobb volt Magyarországon 1944. március 19. előtt, mint a térség más országaiban, vagy idehaza 1944. március 19. után.
Nem lehet azt mondani, hogy voltak a „jó” magyarok és a „rossz” németek, de kétségkívüli tény, hogy a tömeges és totális embertelenség a német megszállás következménye volt. Az addig úgy-ahogy fékentartott „rossz” magyarok akkor szabadultak el.
Végül le kell számolni egy kádárista tévedéssel: a történésznek nem feladata a feltárt történelmi tények értékelése. Ez a társadalom feladata. Vagyis Ungváry doktor eleve szereptévedésben van, amikor azt gondolja, hogy történészként megmondhatja a frankót a múlt dolgaival „
https://uploads.disquscdn.com/images/79ef7f4ea99b430889c9cb200a2711ede60ac98f2f7dbb569e2a30c8cf1cbf1b.jpg?w=800&h=585
Egy márványtáblát igazán megérdemelne a nemzetvezető,ha már botlatókövek is vannak!😛