Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállamisági vita visszatérő
eleme, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek
egyik legfontosabb feladata az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzése. Ez az egyik
töréspont a magyar kormány és ellenzéke között is. Az Orbán-kormánynak elsősorban
szuverenitási kifogásai vannak a szervezettel szemben, mondván, a csatlakozással a
tagállamok a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb
hatáskörüket adják át az Európai Uniónak. Polt Péter legfőbb ügyész október 29-én, az
Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtti éves meghallgatásán elmondta, hogy Laura
Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze többször is eredményesnek értékelte az
EPPO és a magyar ügyészség – 2021 áprilisában munkamegállapodással is megerősített –
szakmai együttműködését. Az európai főügyész egy korábbi interjújában külön is
hangsúlyozta, hogy Magyarország, bár nem hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az
ügyészség minden megkeresésére válaszolt. Az együttműködés keretében 2023-ban az
Európai Ügyészség delegált ügyészei összesen 30 európai nyomozási határozatot küldtek a
Legfőbb Ügyészségnek, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás
miatt indult ügyekben. (november 01. index.hu)