1944. A nyilaskeresztes párt
A hatalomátvétel után változás állt be a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom miskolci szervezete
életében. A városvezető Kóródy István maradt, aki novemberben már megyei munkarendvezető is
volt.62 Új vezetőként Krajcsi János lett a pártszolgálat helyettes vezetője, Tavass László állományvezető,
Novotnik Ferenc, Répás Jolán pedig a szociális osztálynak voltak a vezetői. A párt első felhívása
október 24-én jelent meg az újságban, amelyben felszólították a „Hungarista testvéreket”, hogy
jelentkezzenek a Rákóczi utca 1. sz. alatti párthelyiségben szolgálattételre. (képünkön)Mint egyedüli párt külön
rovatot kapott az egyetlen miskolci napilapban, a „Magyar Jövő”-ben. A rovat először október 26-án
jelent meg, ebben titokzatos módon felszólították a férfi párttagokat, hogy „saját érdekükben”
jelentkezzenek a párt szervezési osztályán, a női tagok pedig szociális szolgálat céljából a női csoport
vezetőjénél. Felhívásukban külön kitértek az erdélyi menekültekre, s felhívták tagjaikat, hogy akik 1-3
éjszakáig szállást tudnak biztosítani a menekültek részére, jelentkezzenek a párt szociális vezetőjénél.
A párttagokat fegyveres, karszalagos pártszolgálatra kötelezték. A pártszolgálatosok őrszolgálatot láttak el (pl. a posta előtt), de részt vettek az üzletek kiárusításában, valamint az internáltaknak
Szilvásváradra történő kísérésében is. Október-novemberben csendőrök és nyilas pártszolgálatosok a
Lyukó-völgyben bujkáló baloldali érzelműek és munkaszolgálatosok felkutatásában vettek részt, ennek
során egy csendőr és egy munkaszolgálatos megsebesült.
Kezdetben a pártszolgálatosok fegyverviselési engedély nélkül látták el feladatukat, október
27-én a főispán úgy rendelkezett, hogy jegyzékben közöljék velük azok adatait, akik számára
fegyverviselési engedélyt szükséges beszerezni, s a jövőben „kizárólag a fegyvertartási engedéllyel
rendelkező testvérek lesznek fegyverrel elláthatóak”. Később a karszalag viselésének szabályait szigorították. Bánhegyi Dezső általános szervezési vezető felhívással fordult a párttagokhoz, amely szerint
október 31-től már csak „azon testvérek viselhetnek karszalagot és teljesíthetnek pártszolgálatot, vagy
járhatnak el ügyekben, akiknek karszalagja a városvezető vagy helyettesének körbélyegzőjével van
ellátva.”
Utóbb a nyilasok már nem csak maguk közé toboroztak embereket. A Hungarista Mozgalom
Borsodmegyei Munkarend Vezetője október 31-én felhívással fordult a lakossághoz, amelyben minden
17 és 50 év közötti férfit felszólított, hogy csatlakozzon a magyar SS-csapathoz. Mindezek mellett
különösnek tűnhet, hogy a párt november 5-ére matinét is tervezett, amelyen a tervezet szerint – más
programok mellett – dr. Király Béla megyevezető kívánt beszédet tartani. Az egyébként ingyenes
rendezvényről nem tudni, hogy megtartották-e, erről a korabeli sajtó nem emlékezett meg.
A politikai ellenfelek eltávolítása
1944. október 15-én szerte az országban, így Miskolcon is, tömeges letartóztatásokra került sor. Ezt
természetesen csak jól előkészített módon volt lehetséges végrehajtani. A fővárosi „gyári nyilas
megbízottak már október elején utasítást kaptak rá, hogy aláírva, lebélyegezve küldjék be a baloldali
munkások névsorát a főkerültnek. Ezek a listák végül Vajna Gáborhoz jutottak. Jóváhagyás után a
névsorok visszakerültek a pártszolgálatosokhoz, és ezek alapján fogtak hozzá a baloldali munkások
letartóztatásához.”71 Ahogy a fővárosban, úgy történhetett Miskolcon is, a szervezettség arra utal,
hogy itt is előre elkészített és jóváhagyott lista alapján működhettek. Október 15-én és az azt követő
napokban a magyar és német hatóságok számos, többnyire baloldali személyt tartóztattak le, s utána
többüket a szilvásváradi internálótáborba szállították. Így Diósgyőr területéről 16 fő került Szilvásváradra, köztük Kerner Antal, Csacsovszky József és Poprádi Pál szociáldemokrata vezetők. A
letartóztatások mértékét mutatja, hogy az alispán azok végrehajtására október 20-án a VII. csendőrkerület nyomozó alosztály-parancsnokságától 20 fő karhatalom kirendelését kérte a miskolci „baloldali
pártállásukról ismert egyének őrizetbe vételéhez”. Letartóztatásba került a MOKÁN több tagja,
köztük Barbai Ferenc.
1944. október 15-én a német titkosrendőrség, a Gestapo hajtott végre letartóztatásokat, de
segítségükre voltak a nyilasok, köztük Lengyel Gyula helyettes diósgyőri községvezető, aki más mellett
részt vett az Oszip István lakásán tartott házkutatáson.75 Október 15-én került őrizetbe dr. DálnokyNagy Zoltán ügyvéd76 és Rónai Sándor szociáldemokrata vezető, október 16-án Rácz Gábor kisgazda
politikus. Október 17-én dr. Zsedényi Bélát tartóztatták le, majd Szilvásváradra internálták. Ugyanerre
a sorsa jutott október 19-én Klein Gáspár vármegyei főlevéltárnok is. Nem kímélték a katonai
vezetőket sem: 1944. október 19-én Csedreki Andor nyilas pártszolgálatos két rendőr társaságában
letartóztatta Szabó Sándor altábornagyot és Henkey Hőnig Vilmos tábornokot, akiket ezután
internáltak. Októberben sor került dr. Honti Béla volt polgármester-helyettes internálására is.https://tortenetitar.hermuz.hu/wp-content/uploads/2020/04/Kis-Jozsef.pdf