Moldova EU-párti elnökét az agresszív orosz beavatkozások ellenére is újraválasztották

Moldova nyugatbarát elnöke, Maia Sandu győzött az elnökválasztás második fordulójában egy oroszbarát ellenféllel szemben. A választási kampányt beárnyékoltak az orosz beavatkozásról, választási csalásról és megfélemlítésről szóló állítások az Európai Unió tagjelölt országában, írja a CNN.

A szavazatok közel 99 százalékának összeszámlálása után a kisinyovi Központi Választási Bizottság szerint Sandu a szavazatok 55 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg Alekszandr Sztojanoglo volt főügyész, akit az oroszbarát Szocialisták Pártja támogatott, 45 százalékot kapott. A nagyszámú moldovai diaszpóra, amely rekordszámban, több mint 325 ezren adta le szavazatát, nagymértékben Sandu mellett voksolt a második fordulóban.

Az eredmény nagy megkönnyebbülést jelent a nyugatbarát kormány számára, amely erőteljesen támogatta Sandu jelöltségét és azt, hogy Moldova az EU felé vezető úton szorosabb nyugati kapcsolatokat szorgalmazzon.

„Moldova, győztél! Ma, kedves moldovaiak, olyan leckét adtatok a demokráciából, amely méltó arra, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe. Ma megmentettétek Moldovát!” – mondta Sandu, miután éjfél után győzelmet aratott. A beszédében azt állította, hogy országa szavazását „példátlan támadás” érte, állítólagosan piszkos pénzzel, szavazatvásárlással és választási beavatkozással „az országon kívüli ellenséges erők” és bűnözői csoportok által. De „önök megmutatták, hogy semmi sem állhat az emberek hatalmának útjába, ha úgy döntenek, hogy a szavazatukkal szólalnak meg”.

A szavazatok végső összeszámlálása előtt Stoianoglo azt mondta a médiának, hogy „mindenki hangja tiszteletet érdemel”, és reméli, hogy „mostantól kezdve véget vetünk a ránk kényszerített gyűlöletnek és megosztottságnak”. Nem világos, hogy nyilvánosan kommentálta-e választási vereségét.

Az október 20-i első fordulóban Sandu a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, de nem tudott egyértelmű többséget szerezni a második helyen álló Stoianoglo előtt. Az elnöki tisztség jelentős hatáskörökkel jár például a külpolitika és a nemzetbiztonság területén, és négy évre szól.

Akik gratuláltak, és akik nem

Ursula von der Leyen, az Európai Unió Bizottságának elnöke gratulált Sandunak a győzelemhez, a Twitteren azt írva: „Ritka erő kell ahhoz, hogy legyőzd a kihívásokat, amelyekkel ezen a választáson szembesültél”. Szintén gratulált Sandu győzelméhez Robert Metsola, az Európai Parlament néppárti elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

Az EU soros elnöke, Magyarország egyelőre se miniszterelnöki, se külügyminiszteri szinten nem gratulált nyilvánosan ahhoz, hogy az EU-párti jelölt legyőzte az oroszpártit.

Utaztatott szavazók, rendőrségi vizsgálat

A vasárnapi szavazást a CNN szerint beárnyékolták a nagyszabású szavazatvásárlási rendszerről és a szavazók megfélemlítéséről szóló vádak. A moldovai rendőrség közölte, hogy „megalapozott bizonyítékaik” vannak a szavazók szervezett, az ország választási törvénye szerint illegális szállítására a szavazóhelyiségekbe az országon belülről és a tengerentúlról, és „nyomozást folytat és bizonyítékokat gyűjt az Oroszországból Belaruszba, Azerbajdzsánba és Törökországba irányuló légi szállítási tevékenységekkel kapcsolatban”.

„Az ilyen intézkedéseket a választási folyamat integritásának védelme és annak biztosítása érdekében hoztuk, hogy minden állampolgár szabadon, indokolatlan nyomás vagy befolyásolás nélkül adhassa le szavazatát” – írta közleményében a rendőrség.

Bombariadó, kibertámadások

A moldovai külügyminisztérium vasárnap délután arról adott tájékoztatást, hogy a németországi Frankfurtban, valamint az Egyesült Királyságban Liverpoolban és Northamptonban lévő szavazóhelyiségeket hamis bombariadókkal fenyegették meg, amelyek „csak a szavazási folyamat leállítását célozták”.

Stanislav Secrieru, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az X-en azt írta: „Oroszország masszív beavatkozását tapasztaljuk a választási folyamatunkba”, amely akár „nagyban torzíthatja a szavazás eredményét” is. Később hozzátette, hogy a nemzeti választói nyilvántartó rendszereket „folyamatos, összehangolt kibertámadások” célozzák, hogy megszakítsák a hazai és a külföldi szavazóhelyiségek közötti kapcsolatokat, és hogy a kiberbiztonsági csapatok „dolgoznak e fenyegetések elhárításán és a rendszer folyamatosságának biztosításán”.