Miért telik egyre gyorsabban az idő?
Robert Ornstein pszichológus az On the Experience of Time című könyvében bemutatott kísérletsorozatában azt kutatta, az időérzékelés hogyan alakítja azt, mennyi új információt dolgoz fel az elménk.
Az első kísérletben önkénteseknek mutatott különböző diagramokat, majd megkérte őket, becsüljék meg, mennyi idő telt el, amíg nézték őket. Bár az ábrákat ugyanannyi ideig mutatták az alanyoknak, az alanyok arról számoltak be, hogy a számukra érdekesebb mintájú ábrákat hosszabb ideig mutatták, mint a számukra semleges mintájúakat.
A második kísérletben arra kérte az alanyokat, hogy hallgassanak meg két hanganyagot, ami különböző mennyiségű információt tartalmazott, kattogó hangok és háztartási zajok formájában. Ezt követően újfent meg kellett becsülni, mennyi ideig hallgatták ezeket. Ahol több információ volt – például sokkal több kattogó hang és zaj –, ott az alanyok úgy érezték, hogy a feladat tovább tart.
– A gyerekeknek lényegesen több mentális energiát kell fordítaniuk arra, hogy a külvilágról alkotott elképzeléseiket átkonfigurálják a valóságba – mondta dr. Christian Yates, a Bath Egyetem matematikai biológia főelőadója.
A kísérletekből következtetett elmélet szerint minél idősebb az ember, annál jobban megismeri a környezetét. Nem veszi észre az otthona és munkahelye részletes környezetét. Ezzel szemben a gyerekeknek minden újdonság. Izgatottan várják, hogy felszálljanak egy vonatra, körbenézzenek és megfigyeljék az embereket. Felnőttként valljuk be, ezekre ügyet sem vetünk.
Egy másik, 2019-es tanulmányban azt vizsgálták, az elménk milyen gyorsan dolgozza fel a képeket, ahogy öregszünk. – Az emberek gyakran meglepődnek azon, hogy mennyire élénken emlékeznek fiatalkorukból bizonyos napokra – magyarázta Adrian Bejan, a Duke J. A. Jones gépészmérnöki professzora. – Nem arról van szó, hogy bizonyos élményeink sokkal mélyebbek vagy tartalmasabbak, egyszerűen csak arról, hogy gyors egymásutánban dolgozzuk fel őket.
Ahogy az idegek és az idegsejtek öregednek és összetettebbé válnak, a feldolgozás tovább tart, mint fiatalon. – Az emberi elme akkor érzékeli az idő változását, amikor az érzékelt képek változnak – tette hozzá Bejan. – A jelen azért különbözik a múlttól, mert a mentális szemlélet megváltozik, nem pedig azért, mert az óra mást mutat. Fiatalkorban a napok hosszabbnak tűntek, mert a fiatal elme több képet kap egy nap alatt, mint ugyanez az elme idősebb korban.
A harmadik teória szerint egy időszak – például egy hónap – azért tűnik rövidebbnek, mert több már időt tapasztaltunk, amihez hasonlíthatjuk.
– Egy 75 éves ember életében egy év sokkal gyorsabbnak tűnhet, mint egy tízéves életében – magyarázzák Muireann Irish és Claire O’Callaghan idegtudományi kutatók. – Az időérzékelés kulcsa az emlékezet, mivel úgy gondoljuk, hogy emlékeink tisztasága alakítja időérzékelésünket – folytatják.
Az időérzékelés jelensége mai napig kutatott téma. Az azonban valószínű, hogy az időérzékelést megváltoztatják az idősebb korban szerzett új tapasztalatok – ezért gyűjts belőlük minél többet, mielőtt elrohan az élet.